I Love You To The Moon And Never Back (Befejezett)

Huszonkettedik

Még pihentek egy kicsit az autós kirándulásuk végén, amikor San Diegoban véget ért az út, és nem várt rájuk más, csak egy kis napfény és az óceán. Louis életének legjobb nyaralása, sőt, legjobb utazása volt ez, ezért egy kicsit szomorú, amikor hazaérnek Washingtonba, és leül a kanapéra.

- Megyek, kicsomagolok és mindent bepakolok a mosógépbe - ad egy gyors csókot Harry a fiú ajkaira, és már cipeli is a bőröndöket az emeletre. - Te meg pihenj csak. Fáradt lehetsz a három órás alvás után az anyósülésen.

- Nagyon vicces! - kiabálja még a férfi után Louis, de elmosolyodik, ahogy meghallja a kacagását az emeletről. Végül mégis úgy dönt, jó fiú lesz, és Harry után megy, hogy segítsen neki. Miután mindent a gépbe pakolnak, a bőröndök pedig a beépített szekrénybe kerülnek, ki is érdemel egy alapos csókolózást. Harry a szárítógép tetejére ülteti, a lábai közé lép, és percekig el se engedi.

- Ideje átgondolni, hogy miket viszünk fel magunkkal - motyogja Harry a fiú ajkai közé. - Ruhák, eszközök. Mit csinálunk a házzal?

- Anyáék nem hajlandóak eladni, szóval kiadjuk - von vállat Louis. Épp karácsonykor folytatták le ezt a beszélgetést a házról, amit szerinte piacra kellene dobni, mert évekig nem fognak hazajönni. Legalábbis, ha minden jól megy.

- Mikorra várhatóak? - kérdi Harry, Louis pedig kihallja belőle annak a keserűségét is, hogy amikor a szülei ideutaznak a búcsú partira, hazafelé már magukkal viszik Angyalt is.

- Péntek délelőtt landol a gépük - nyel egyet a fiú is. Minden olyan gyorsan történik már az utolsó hetekben, de persze tudta, hogy így lesz. Az űrhajó készen áll, az utolsó simításokat végzik rajta, főleg a külsején, megkapja a dizájn festést, amire Louis-nak is rá kellett bólintania, de semmi túlcsicsázás. Nyilván a fotókon nem szerepelhet egy csupasz rakéta, de nem akarta azt sem, ha túl sok lenne. Így az űrhajó piros festést kap, a neve és egyéb adatok fehérrel szerepelnek majd rajta. Ezzel végül elégedett volt a látványterveken. - Szombaton lesz a parti, és... Hétfőn kilövés.

- Ne félj, oké? - öleli magához Louis-t, és fel is emeli a szárítógépről, hogy a hálószobába vigye. Egyértelműen meghallhatta, ahogy a fiú hangja megremegett a mondat végén. - Tudom, sok embert hagysz itt, de én veled leszek. Megpróbálom enyhíteni a hiányukat, amikor...

- Nyugi, jól vagyok - mosolyodik el Louis, és átölelve Harry nyakát lehúzza magához egy csókra. - Csak nehéz, de veled akarok menni. Akarom az egészet.

- Biztos?

- Ha nem akarnám, biztosan nem hagytam volna, hogy agyon hajszoljanak azon a kurva kiképzésen a nyaralásunk előtt - forgatja a szemét Louis. Ezúttal egy kicsit nagyobb terhelésnek volt kitéve, mint azon a karácsonyon, amikor Harryvel ment fel az űrállomásra, de bírta, és végigcsinálta, mert az utazás volt a tét. Nem hagyhatta cserben Harryt. - Akarom. Veled akarom leélni az egész életemet, teljesen mindegy, hogy a világegyetem melyik pontján tesszük.

- Ez majdnem úgy hangzik, mint egy esküvői fogadalom - húzza őt Harry, és megnyalja a fiú ajkait, ahogy felé mászik az ágyban. - Ha megkérnélek, hozzám jönnél?

- Hát ez meg milyen kérdés? - nevet fel Louis, de átkarolja a férfi nyakát, hogy lehúzza magához. Tudja jól, hogy szeretkezni fognak. Már készen is áll arra, hogy levetkőztessék egymást. - Ennél durvább biztonsági játékot még nem is láttam.

- Talán az - von vállat Harry, közben kicsit feljebb térdel, az ujjait pedig Louis pólója alá vezeti. - Mit mondasz?

- Ha megkértél volna fent az Űrállomáson, valószínűleg már ott hozzád mentem volna - vesz egy mély levegőt Louis, mert a férfi ujjai már egészen a mellkasánál járnak, a mellbimbóival játszik.