I.

14K 300 11
                                    

Ahogy megláttam bátyám tizennégy üzenetét arról, hogy itt vár a suli előtt és ha nem leszek lent két percen belül, akkor itthagy. Így gyorsan elköszöntem Summertől és rohanni kezdtem végig az iskolán, de mielőtt elértem volna az első emeleten a lépcsőt, telibe nekimentem valakinek. A tempómnak köszönhetően seggre estem, ami nem kicsit fájt.

- Bassza meg! - nyögtem fel fájdalmasan.

- Vigyázzon a szájára Miss Davis! - hallottam meg annak a hangját, akivel legutoljára akartam találkozni, legalábbis holnapig.

Idegesen felnéztem a férfira, aki próbalta nem elnevetni magát, miközben a kezét felém nyújtotta. Elfogadtam a segítségét, és megfogtam a kezét, mire felrántott a földről. Kirázott a hideg, ahogy neki csapódtam mellkasának és megéreztem fűszeres parfümje illatát, miközben másik keze a derekamon pihent, megakadályozva azt, hogy újra elessek. Elvette a kezét és hátralépett egyet. Kezének a helye perzselő érzést hagyott maga után.

- Köszönöm. - köszörültem meg a torkom és elindultam volna, ha nem kapja el a karom.

- Lehetőleg máskor, ne rohangáljon. Nem hiányzik senkinek, hogy falnak menjen. - biccentett köszönésképpen és otthagyott.

Vállat vontam aztán inkább igyekeztem kifelé, ahol megláttam a bátyámat nekitámaszkodva a kocsijának.

- Cayden! - üvöltöttem el magam ahogy megláttam őt. Csak szemét forgatva, mosolyogva magához intett.

- Ne üvöltözzön, könyörgök magának. Kiszakad a dobhártyánk. - szólalt meg az irodalomtanárom. Szerencsére vele jóban vagyok, így csak mosolyogva bólintottam és rohanni kezdtem Cayden felé, majd a nyakába ugorva kezdtem ölelgetni.

- Hiányoztál. - morogta nyakamba.

- Te is nekem bátyus. - borzoltam össze a haját és egy cuppanós puszit nyomtam arcára.

Ezt a jelenetet valószínűleg végignézte az osztályfőnököm, mert felvont szemöldökkel figyelt minket, miközben éppen rágyújtott. Végignéztem ahogy szív a cigiből, majd ajkai közt kiengedi a füstöt. Gyorsan elkaptam a tekintetem és leereszkedtem a földre bátyám nyakából.

- Na Lex! Hova menjünk? - vigyorgott rám Cayden, mire átmenten az autó másik oldalára ahol a tanár úr cigizett.

- Először is Cay. Ő itt az osztályfőnököm. - mutattam Mr. Millerre.

- Mi történt a banyával? - húzta össze szemöldökét, mire csak egy szúrós pillantást kapott tőlem és kínosan mosolyogva ránéztem a tanár úrra. Tény és való, mindenki utálta a nőt.

- Mrs. Smith nyugdíjba vonult. - mosolyodott el halványan.

- Na hugi! Megnyerted a főnyereményt végzős évedre. Végre nyugdíjba ment az a boszorka. - vigyorgott rám Cayden, mire Miller meglepődött fejet vágott.

- Min lepődött meg tanár úr? - néztem rá kérdőn.

- Azt hittem, a barátja. - bicentett bátyám felé, mire összenéztünk az említettel és visítani kezdtünk a röhögéstől.

- Csak a bátyám. Augusztusban külföldön melózott, és ezek szerint nemrég jött meg. - mosolyodtam el.

- Elnézést, csak úgy néztek ki. - vont vállat és eldobva a csikket, rátaposott. - Készüljön holnapra, és ne késsen.. - figyelmeztetett, majd beült az autójába, mire megforgattam a szemem.

Szerdán tesivel kezdünk. Csodás. Beültem a bátyám mellé és elindultunk palacsintázni, vagyis ez volt a terv, de egy bárban kötöttünk ki.

- Cayden, ez komoly? Nekem holnap suli van és Miller kicsinál, ha kések! - fújtattam.

- Máshol is kicsinálhatna nem? - vigyorodott el.

- Jesszusom Cayden! Ő a tanárom és vagy tíz évvel idősebb nálam. - hitetlenkedtem megszólalásán.

- Jól van na. Inkább igyunk! - nyomott a kezembe valamit, amit meg is ittam. Nem igazán kellett volna hétköznap innom, mivel reggel tuti másnapos leszek, de legalább jól éreztem magam.









remélem tetszett nektek az első rész<3

MéregWhere stories live. Discover now