IV.

11.8K 294 28
                                    

Lecsoszogtam a konyhába, és csináltam magamnak egy kávét, amit nyugodtan megittam, ezután pedig elvégeztem a szokásos dolgaim, majd csigatempóban elindultam suliba. Nem akartam Summerrel menni, mert szépen szólva nagyon haragudtam rá. Gyalog tizenöt perc, mire beérek suliba. Fogalmam nincs mi az első órám, de biztos, hogy késni fogok. Nyolc óra után tíz perccel betoppantam a suli kapuin, és még pár percig eltartott, mire felmentem az osztályunkig. Bekopogtam, majd beléptem. Hát ez valami csodálatos. Történelem az első óra.

- Jó reggelt. - biccentettem Millernek, majd leültem Mark mellé az első padba. Semmi kedvem nem volt legjobb barátnőmhöz, és Mark úgyse beszélt sokat.

- Magának is. Mi az oka a késésének? - vonta fel szemöldökét, mire csak hajamba túrtam.

- Nem aludtam valami jól, így valószínűleg még a csiga is hamarabb ért volna be, mint én. - mosolyodtam el halványan, és leraktam a fejem a padra.

- Aludni készül az órámon? - lépett oda elém, mire felnéztem rá.

- Nem terveztem. Csak le szeretném rakni a fejem, mert rohadt álmos és fáradt vagyok. Majd hallgatom mit beszél. - vontam vállat és kényelmesen elhelyezkedtem.

- Ahogy akarja, Miss Davis! - sóhajtott lemondóan, és folytatta tovább az órát. Ígéretemet betartva figyeltem, hogy miről volt szó.

***

A csengő után mindenki felpattant, és kiviharzott a teremből, csak én maradtam ott, a padon fekve. Hallottam a lépteket, majd a tulajdonosuk letelepedett a mellettem lévő székre. Kezét a hátamra tette, és apró köröket írt le ujjával.

- El fogok aludni, ha így folytatja. - nyitottam ki szemeim és belenéztem övéibe.

- Nem baj. Majd igazolom, de így felesleges itt lennie. Bármelyik pillanatban el tudna aludni. - sóhajtott és ő is ráfeküdt a másik kezére, de egy másodpercre se hagyta abba a cirógatást.

- De óráim vannak, és nem kérhetem ezt magától. - nehezedett mázsás súly pilláimra.

- Nem kell kérnie. Megcsinálom, és nem néz ki valami fényesen. Látni, hogy egy percet sem aludt. - kezdte simogatni hátamat. Ezt addig csinálta, ameddig el nem aludtam.

***

Nem tudom mikor, de felkeltem egy rohadt kényelmes kanapén. Lassan felültem, és kómásan körbenéztem. Feltápászkodtam és körbejártam a helyiséget. Találtam egy képet Mr. Millerről aki éppen egy nőnek nyom puszit az arcára. Egy szomorú mosollyal visszaraktam a helyére, és leültem a székébe. Telefonomat elővéve, várt rám pár üzenet. Summertől bocsánatkérő, bátyámtól merre vagyok üzenetek. De egy értesítésen megakadt a szemem.

Sebastian Miller

Sebastian Miller
Ha felkelne, akkor ne ijedjen meg. Nem hagytam örökre az irodámban, csak el kell intéznem az igazgatóságon pár papírt. Várjon meg:)
16:11

Alexandra Davis
Felkeltem. Mikor végez?
16:47

Sebastian Miller
Mindjárt ott vagyok. Pár perc
17:03

Öt perc telhetett el, mikor nyílt az iroda ajtaja, és belépett rajta az elég fáradt tanárom.

- Jól aludt? - kérdezte meg egy halvány mosollyal.

- Kényelmes a kanapé, szóval igen. Azt hittem, vissza sem fog írni. - nevettem el magam önkéntelenül.

- Írtam, hogy nem hagytam magára, csak elintéznivalóm volt. - forgatta meg barna szemeit.

- Nem baj. Egyébként gyönyörű barátnője van. - sóhajtottam mosolyogva.

- Ő nem a barátnőm, Miss Davis. Ő a húgom. Az egyetlen húgom. - nevette el magát, mire érthetetlen okokból, de megkönnyebültem.

- Ez esetben, tényleg szép húga van. - dörzsöltem meg szemeim. - Akkor én most megyek. - terítettem le magamról a plédet, és összeszedtem a cuccaim.

- Hazaviszem. - jelentette ki, és már nyitotta is előttem az ajtót.

- Nem kell hazavinnie. Tudok még sétálni. - mosolyodtam el halványan.

- Jöjjön. Velem jön. - zárta be maga mögött az ajtót, és elindultunk a parkolóba.




ilyenkor gonosznak erzem magam, mikor ilyen reszeknel hagyom abba hehe
en biztos ideges lennek:P

MéregWhere stories live. Discover now