I Promise / Befejezett/

20.

"- Így jártál! - de már csak a kiabálást hallom a hangzavart. Valaki elránt, majd összecsuklom padlón. A szemem előtt vibrál minden, másik kezemből kiejtem a képet. Amit eddig szorongattam. Hallom ahogy leesik a földre, érte nyúlni már nincs erőm. Valaki a hónom alá nyúlva emel fel a földről, a fájdalom átjár és rázza mindenemet. Persze a hányás is érkezik életemben nem kínlódtam még ennyire. Várom utolérjen végre a halál, vagy legalább az ájulás. Már az is megváltás lenne. " 

Megpróbálok felülni, de azonnal vissza is hanyatlok az ágyba. Most annyira nem fáj. A kezemet magam elé emelem, be van kötve. Óvatosan nézek körbe Liam ücsörög az egyik fotelban. Erőm sincs megszólalni, csak hálásan nézek rá.

- Niall ellátta a kezedet. Adott fájdalomcsillapítót, de be kell menni vele a kórházba. - mondja, hangja erőteljesen cseng a szobában. Pedig odalentről igen csak emelkedett hangulatról árulkodó zaj hallatszik. A zene nem hangos, inkább a beszélgetés zaja hallatszik fel.

- Azt nem szeretném. Nincs biztosításom, a számlát meg ide küldenék Harry- nek. Nem akarok még nagyobb gondot. Így is mérges rám, bár nem tudom mit tettem. - nyögöm, fel akarok kelni el szeretnék menni a mosdóba. Azonnal mellettem terem segít felállni, lábaim annyira remegnek először nem is tudom magamat megtartani velük. A hónom alá nyúlva tart egy darabig. Amikor megérzi, hogy megy egyedül is elenged, de mellettem marad.

- Niall kicsit lerendezte a képét. Drogozik, mármint Harry. Megint visszaesett, mindig ez történik, ha Zayn előkerül. - halkul el a hangja, amint beérünk a fürdőbe. Fél kézzel próbálom lehúzni magamról az ismeretlen alsót. Először csak értetlenül nézek rá fel. Így nem egyszerű letolni a nadrágomat, de segít ebben is. A fürdés után már miért legyek szégyenlős. Na meg valószínűleg ő öltöztetett fel, vagyis adta rám a boxert. Nem is kell kérjem kimegy. Harry drogozik? Nem vettem észre rajta eddig, akkor ez volt az a furcsa csillogás a tekintetében? Nem érdekes, már nem. Akkor sem maradhatok, el kell húzzak innen amilyen gyorsan csak lehet. Én ezt nem tudom végig csinálni, nem megy. Annyian bántottak már az életben, nem bírom tovább nyugalmat szeretnék. Vissza kell szereznem a régi önmagamat. Remélem Liam magamra hagy és észrevétlenül ki tudok surranni, amíg mindenki bulizik. Úgysem tűnik fel senkinek, ha nem leszek itt. Mire meg igen, addigra talán messzire jutok. Bár arról még fogalmam sincs hová megyek. Talán vissza kellene menjek Doncaster -be, a régi házunkba. Igaz a bank elvette, de nem hiszem, hogy el is tudta adni. Azt nem tudom még hogyan jutok el odáig, de megoldom valahogy. Arról a helyről Harry sem tud, így nem is fog megtalálni. Mondjuk nem is hiszem, hogy annyira keresne. Majd talál magának mást akivel szórakozhat. Mire kiérek a szobába Liam az ágy mellett ácsorog. Amikor meglát két lépéssel lép mellém és segít vissza botorkálni az ágyig.

- Hoztam ruhát. Szerencsére ugyanaz a méreted, mint Ni-nek. - mosolyog miközben felém is tart egy farmert és pulcsit. Hálásan veszem el tőle, annyira hihetetlen. Harry barátai és mégis milyen kedvesek velem. Még felvenni is segít, a szekrényből ad egy pólót is.

- Nagyon szépen köszönöm. Köszönök mindent. - érzékenyülök el, s akkor végképp amikor a pulóver zsebéből kihúzom anya képét.

- Igazán nincs mit. Na gyere próbáljunk meg lemenni. Ne aggódj Niall figyelni fog. Azt hiszem a mai nap után nem fogja hagyni, hogy Harry bármit tegyen veled. - a képet vissza csúsztatom a zsebembe és követem őt. A lépcsőn csak nagy szenvedések árán jutok le. Odalent már jó pár ismeretlen ember van. Ahogy körülnézek nem látom sehol Harry-t, de Niall-t sem. Ami azt hiszem most nem is baj, Liam egy poharat nyújt felém. Beleszagolok mielőtt meg kóstolnám.