Rebeca Wood. Ismerős a név? Nem? Akkor had mutassam be egy kicsit.
Rebeca abban az évben lesz elsős mikor a híres Harry Potter. Vajon barátok lesznek vagy ellenségek? Ha belenézel ebbe a könyvecskébe akkor megkaphatod a választ!
Ez a történet főképp...
Ismét eltelt egy kis idő. Ma van az utolsó nap a suliban szóval holnap reggel indulunk haza.
Délelőtt nem történt semmi izgalmas. Élvezzük a tanulásmentes napjainkat. Az iskola diákjai már kevésbé voltak némák mint a próba utáni hétben. Persze e hugrabugosok még nem ujjongtak olyan hangosan mint mondjuk mi.
A vizsgák nekem szerintem elég jól sikerültek.
Délután mindenki búcsúzkodott a két iskola diákjaitól és így nézve még több barátság szövődött mint ahogy eddig láttam.
És persze eközben is történtek viccesebb dolgok. Kezdve Ron-nal aki miután Fleur-től és a kis húgától is kapott egy-egy puszit szinte a fellegekben járt.
Mi épp Hermione-val beszéltünk mikor odalépett hozzá Krum.
-H'rmione-szólítja meg-Tessék. Ez a tiéd-nyújt át egy pergamen cetlit-Őrizd meg és írj!-mondja majd arrébb lép.
-Na jó!-ámulok el-Muszáj írnod majd neki!-mondom mire a lány arca egy kicsit pirosabb lesz a megszokottnál.
-Inkább fogd be és álljunk be a sorfalba!-mondja majd megragadja a karom és az árkádok alá húz ahol majd a Beauxbatons és a Durmstrang növendékei kivonulnak.
-Lesz nekünk valaha egy nyugis évünk a Roxfortban?-kérdezi Ron mikor már mindenki elvonult és odaérünk hozzájuk.
-Nem!-mondjuk egyszerre hárman.
-Ja. Szerintem sem-mondja-De hát. Sárkányokkal szép az élet-mondja mire mind bólintunk.
-És mostantól minden más lesz igaz?-kérdezi Hermione.
-Igen-bólint Harry mire mi összenézünk egy nagy levegővétel közben.
-Igérjétek meg hogy írtok!-indul el-Mind a hárman!-néz ránk.
-Én nyilván fogok-válaszolom-De azt is ígérjétek meg hogy engem se hagytok levelek nélkül!-teszem hozzá.
-Minek?-néz rám Ron-Én úgyse fogok írni!-mondja Ron sunyin mosolyogva mire mi Harry-re nézünk
-De te írsz ugye?-kérdezem.
-Persze-vágja rá a szemüveges-Hetente. Mind a kettőtöknek!-mondja mire mi elmosolyodunk.
Pont ekkor érünk a folyosó végére és onnan nézzük hogy tűnik el a Beauxbatons hintója a magasban és a Durmstrang hajója a tóban.
Miután kinézelődtük magunkat visszamegyünk a kastélyba és befejezzük a pakolást majd lemegyünk vacsorázni.
-Kedves gyerekek!-szólal meg Dumbledore mikor végre csend lett-Eltelt egy újabb év. Annak ellenére ami a közelmúltban történt remélem mindenki boldog emlékekkel fog távozni ebben az évben is a Roxfort Express-szel. Most pedig mindenkinek jó étvágyat és aztán szép nyarat!-mondja majd visszaül és enni kezd ahogy mi is.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Reggel az indulás eseménytelen volt ahogy a vonat út is. A King's Cross pályaudvarra megérkezve a diákokat szokásosan sokan várták.
Mi együtt leszállunk a vonatról majd a peronon elköszönünk egymástól.
-Hát akkor mindenkinek jó nyarat!-mondom majd megölelem Hermione-t és még Harry és Ron is átkarol-Jön valaki az átjáró felé?-kérdezem mire Ron bólint-Akkor menjünk.
Anyáék szokásosan a fal mellett vártak Oliver-rel az oldalukon.
-Oliver!-szaladok oda hozzá úgy hogy a lendülettől majdnem nekiesik a falnak.
-Óvatosan!-hallom meg anya hangját mire elengedem a bátyám és őket is megölelem.
-Jó nyarat Beka!-hallom meg nem messze tőlünk George hangját.
-Neked is George-mondom.
-Neked is szia George!-int a fiú felé a bátyám mire az zavartan visszaint-Mi ez a Bekázás? Tudtommal nem nagyon szereted ha becéznek-karolja át a vállam majd elindulunk a kijárat felé.
-Nem is szeretem. De mikor elkezdte nagyon elmélyültem a gondolataim között és nem szóltam rá. Azóta pedig így hív-mondom mire bólint és előre enged a minisztériumi autóhoz.
-És mesélj? Milyen volt a tusa?-kérdezi apa mire kicsit szomorúbb leszek.
-Rettentően...-kezdem-Izgalmas-találom meg a keresett szót-Mennyi hír jutott el hozzátok?-kérdezem.
-Mint aurórokhoz elég sok. De az igazság nem biztos-suttogja anya mivel ezekben az autókban mindennek füle van. De a sofőrnek biztos-De majd otthon mesélsz-teszi hozzá mire bólintok és csendben utazunk tovább a Londontól nem messze lévő dombocskán fekvő erdő felé ahol a házunk volt.
Otthon miután gyorsan felvittem a cuccom a szobámba leülünk vacsorázni és közben elmesélem azt ami nem jutott el hozzájuk. Vagyis az igazságot hogy Cedric-et Voldemort ölette meg és hogy ő maga pedig visszatért.
Vacsora után pedig visszamegyek kipakolni.
-És úgy összességében hogy érzed magad?-lép be a szobámba Oliver.
-Hát eléggé megrázott mivel egy iskolatársunk hiába csak egy két szót beszéltem vele ez a négy év alatt-mondom mire csak átölel.
-Szeretnéd ha itt aludnék?-kérdezi mire én felnézek rá.
-De hát reggel korán kell kelned nem?-kérdezem mire megrázza a fejét.
-Erre a hétre szabadságot vettem ki. Miután meghallottam hogy mi történt gondoltam hogy szükséged lesz rám-mondja mire én elmosolyodok.
-Köszönöm! És igen. Szeretném ha itt aludnál!-mondom majd gyorsan folytatom a pakolást hogy minél hamarabb lefekhessünk mivel nagyon fáradt vagyok.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Hali! Na itt is lenne a rész. Nagyon rövid lett de mivel régen volt rész ezt még ki akartam rakni de az előzővel már nem akartam összevonni.
És igen. A negyedik könyvnek is a végére értünk. Remélem tetszett. A következő hamarosan érkezik!
