Rebeca Wood. Ismerős a név? Nem? Akkor had mutassam be egy kicsit.
Rebeca abban az évben lesz elsős mikor a híres Harry Potter. Vajon barátok lesznek vagy ellenségek? Ha belenézel ebbe a könyvecskébe akkor megkaphatod a választ!
Ez a történet főképp...
Teltek múltak a napok. A karácsonyi parti egyre csak közeledett. Ma éppen egyedül tanultam a könyvtárban mivel a fiúk épp fogalmam sincs hol voltak Hermione pedig inkább a szobánkban maradt. apropó Hermione. A kviddics meccs napja óta egy szót sem beszélt Ron-nal. Ez az örök négyesünket nyilván megbolygatta de Harry-vel próbáltuk kibékíteni őket kisebb nagyobb sikerekkel. Persze inkább kisebbekkel.
Na de vissza térve már majdnem végeztem a leckéimmel mikor Blaise Zambini ült le velem szemben a asztalhoz mire én kérdőn néztem rá.
-Szia Rebeca-köszön mosolyogva.
-Szia Blaise-köszönök vissza majd folytatom az írást.
-Hogy vagy?-kérdezi mire értetlenül nézek rá-Mi az?-veszi észre az arcom.
-Ja semmi. Csak harmadik óta szerintem egy normális szót nem váltottunk ami nem beszólás lenne, most pedig csak így hirtelen megjelensz és leülsz hozzám-mondom mire majdnem elneveti magát.
-Igazad van-bólogat-Viszont. úgy hallottam hogy nincs még párod Lumpsluck karácsonyi báljára.
-Nem tudom kitől hallhattad de valóban nincs-válaszolom.
-Mivel nekem sincs, így nem lenne kedved velem jönni?-kérdezi mire én felvonom a szemöldököm.
-Egy mardekáros egy griffendélessel? Ezt jól meggondoltad?-kérdezem.
-Te is voltál mardekáros, és az az éned még biztos nem halt ki belőled teljesen-mondja.
-Na pontosan ezért. Én vagyok a mardekár "árulója"-mutatok macskakörmöt-Nem leszel kiutálva a házadból?-kérdezem.
-Igazából nem érdekel-vonja meg a vállát-Én igazából ez a három év alatt egyszer sem utáltalak. Legfeljebb haragudtam rád egy kicsit hogy ilyen könnyen eldobtad a barátságunkat-mondja-De mikor láttam hogy mennyivel boldogabb voltál hogy egy házban lehetsz a bátyáddal és idővel még erősebb lett Potter-ékkel a barátságod rájöttem hogy igazából már elsőben is ott lett volna a helyed-teszi hozzá.
-Először is. Nem én dobtam el a barátságom hanem legelőször ti mikor harmadik elején a vonaton nem veletek jöttem mivel nem találtalak titeket és azt gondoltam majd ha egyszer arra jártok hogy esetleg kerestek vagy valami akkor majd elmegyek veletek de mivel ez nem történt meg így maradtam Hermione-ékkal-mondom és próbálom lehetőleg nem elsírni magam. Hála Merlin-nek sikerült-Illetve mikor már mindannyian ellenem fordultatok és beszólogattatok-teszem hozzá.
-Igen azt akkor eléggé elrontottuk és nem értettük meg hogy mivel a bátyád abba a házba jár nyilván lesznek onnan barátaid-mondja-De hát ahogy a muglik mondják Utólag okos az ember-teszi hozzá.
-Azta. Sosem hittem volna hogy egy mugli idézetet fogok egy mardekáros szájából hallani-nevetem el magam.
-Na de akkor hogy válaszolsz? Velem tartasz?-kérdezi.
-Miért is ne! Úgy sincs jobb ötletem hogy kivel menjek-vonok vállat.
-Rendben. Akkor találkozunk a partin. Aztán szép legyél nekem-mondja mosolyogva.
-Kikérem magamnak! Én mikor nem vagyok az?-kérdezem nevetve mire ő is elneveti magát.
-Az is igaz-mondja majd el indul a dolgára.
Én még befejeztem a maradék irományomat majd vissza vittem a könyveket amiket használtam és már mentem is vacsorázni.
Hoppla! Dieses Bild entspricht nicht unseren inhaltlichen Richtlinien. Um mit dem Veröffentlichen fortfahren zu können, entferne es bitte oder lade ein anderes Bild hoch.
