Rebeca Wood. Ismerős a név? Nem? Akkor had mutassam be egy kicsit.
Rebeca abban az évben lesz elsős mikor a híres Harry Potter. Vajon barátok lesznek vagy ellenségek? Ha belenézel ebbe a könyvecskébe akkor megkaphatod a választ!
Ez a történet főképp...
Ma elég izgatottan kelek mivel ugye ma van a születésnapom. Bár annyira nem vagyok boldog, mert az elmúlt három napban a többiek alig szóltak hozzám szóval legtöbbször egyedül voltam és most sem volt már egyik lány sem az ágyában.
Hát ez remek mondhatom. Miután gyorsan felöltözök lemegyek a klubszobába ahol ott van mindenki, de ahogy meglátnak azonnal elhallgatnak, ezért inkább meg sem állok mellettük, hanem felmegyek reggelizni.
Lent a Nagyterem előtt találkozok Oliverrel és az osztálytársaival, de ők is csak elmennek mellettem.
/Ez most komoly? Már a bátyámat sem érdekli, hogy ma van a születésnapom?/gondolom majd érzem hogy könnyes lesz a szemem de nem foglalkozok vele hanem felszegett fejjel bemegyek és leülök az asztalunkhoz.
Reggeli után-amit amúgy egyedül töltöttem, mert senki nem ült le mellém-megyek is bűbájtanra.
-Hé Rebeca-hallom meg magam mögött Hermione hangját-Boldog születésnapot!-ér be.
-Jé, valakit érdekel?-mondom gúnyosan majd megölelem-Köszönöm!
-Nincs kedved odaülni hozzánk?-kérdezi-Láttam hogy pár napja egyedül vagy-teszi hozzá.
-Miért ne. De Ront vagy Harryt nem fogja zavarni?-kérdezem félénken.
-Őket majd én lerendezem-rántja meg a vállát majd elindul Flitwick professzor után a terembe én pedig követem és leülök mellé.
Az óra kezdetéig még volt vagy tíz perc ezért addig előpakolok és elkezdek rajtolgatni.
-Szépen rajzolsz!-ül le mellém Harry.
-Köszönöm-mondom.
-Hogy hogy nem a többi Mardekérossal ülsz?-kérdezi meg egy kis hallgatás után.
-Az elmúlt három napban nem annyira keresték a társaságom-adom meg a választ.
-Meg is értem-hallom meg Ron hangját mire könny szökik a szemembe.
-Én most inkább megyek-mondom majd felpattanok és kimegyek a teremből nem foglalkozva azzal, hogy kettő perc múlva órám lesz.
Egészen e folyosó végéig szaladok ahol leülök az ablakpárkányra.
Egy fél perc múlva valaki vagy épp valakik megállnak előttem.
-Mégis mit mondott Weasley patkány?-hallom meg Draco hangját mire felnézek rájuk. Mind az öten ott állnak velem szemben.
-Ne tegyetek úgy, mint akiket érdekel-mondom elég bunkón majd felállok és visszaindulok a terembe közben pedig megpróbálom eltüntetni a sírásom nyomait.
Miután bemegyek a terembe és elnézést kérem a professzortól a késésem miatt, leülök egy hátsó üres padba.
Az óra elég unalmasan telik, csak ismételünk az előző órák anyagát.
Az ebédet, mint minden más étkezést egyedül töltöm.
Miután jól lakok, lemegyem a pincébe a cuccomért.
A szobában bent van Daphne és Pansy is, akik nagyon néznek valamit, de mikor belépek nagyon gyorsan elrejtik.
Ezzel nem is foglalkozok-már szinte megszoktam-egyenesen megyek az ágyamon lévő táskámhoz, amit miután felkapok már megyem is ki a szobából.
Bájitaltanon is csak ismételünk, és a professzor, mint az elmúlt hetekben most is felad egy házidolgozatot. Miután végre elenged minket a már siettek is a könyvtárba, hogy minél hamarabb megcsinálhassam a feladatot.
Miután kész leszek vele keresek egy könyvet és olvasni kezdek. Egy idő után arra leszek figyelmes, hogy besötétedett ezért gyorsan visszarakom a könyvet és elindulok a Nagyterem felé, hogy ismét egyedül vacsorázzak.
Miután megvacsorázok elindulok a klubszoba felé és mivel nem találok ott senkit felmegyek a szobánkba.
Mikor belépek a szobába teljesen sötét van így végrehajtom a szokott bűbájt hogy felgyulladjanak a mécsesek.
-BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT REBECA!-kiáltja egyszerre a szobában lévő tizenegy diák mire én szinte felugrok a plafonig ijedtemben.
-Ugye nem hitted azt, hogy elfelejtettem az egyetlen kishúgom születésnapját?-jön oda Oliver és jó szorosan megölel.
-Csak a nap folyamán vagy tízszer futott át az agyamon-mondom majd belefúrom a mellkasába az arcomat.
Egyesével mindenki szépen megölel és elmesélik, hogy azért nem voltak velem, mert ezt tervezgették.
-Jajj nagyon köszönöm!-érzékenyülök el már szinte teljesen-De hogy engedett be titeket Piton?-fordulok a bátyámék felé.
-Ugyan úgy, mint minket-kezdi Draco-Kettő hétig mi takarítjuk tizenegyen a bájitaltantermet.
-Akarod mondani tizenketten-mondom-Én is besegítek mivel miattam kellett beengednie.
-Nem kell húgi, megoldjuk-mondja Oliver mire szúrósan nézek rá.
-Én nem felajánlottam, hanem kijelentettem, amit nem lehet elutasítani-mondom határozottan mire ő csak bólint.
-Viszont nekünk most mennünk kell mielőtt Frics elindul járőrözni. Mégegyszer boldog születésnapot-ölel meg mielőtt kiléptek volna a szoba ajtaján.
-Köszönöm-ölelem vissza.
-Ha nem baj mi is megyünk, mert még a végén a prefektusok még több bűntető munkára küldenek-mondja Blaise majd ők is elindulnak.
-Ugye nem haragszol, hogy három napig szinte kiközösítettünk-kérdezi Pansy bűnbánó arccal.
-Már nem. Ez az egész kárpótolt-ölelem meg őket olyan gyorsan, hogy reagálni sem tudnak ezért a földön kötünk ki.
-Jólvan szülinapos. Azért a bordámat ne törd el-nevet Daphne mire gyorsan felállok és őket is felsegítem.
Gyorsan összeszedjünk a szétszórt konfettit meg a szalagokat majd bebújunk az ágyunkba.
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
Hali itt a kövi rész remélem, tetszik és nem baj hogy ilyen rövidebb lett.
Kinek hogy sikerült a mai nap és mennyire akarta kinyírni a tanárait?
