Rebeca Wood. Ismerős a név? Nem? Akkor had mutassam be egy kicsit.
Rebeca abban az évben lesz elsős mikor a híres Harry Potter. Vajon barátok lesznek vagy ellenségek? Ha belenézel ebbe a könyvecskébe akkor megkaphatod a választ!
Ez a történet főképp...
Ma úgy terveztem mivel hétvége van, így sokáig alszom, de az én drága barátnőm keresztbe tett.
-Rebeca! Ébresztő van egy kis dolgod!-húzza szét a baldachint az ágyamon.
-Pansy! Az nem várhat délutánig?-kérdezem és a fejemre húzom a takarót.
-Nem mivel délutánra visszaérnek a felsőbb évesek és a drága bátyád tuti, hogy edzést fog nekik tartani így nem tudsz velük beszélni!-rántja le egy mozdulattal a takarót rólam.
-Ajj! Mért kell ezeknek mindig edzeniük?-kérdezem majd felkelek és felöltözöm-Na akkor mennyünk!-indulok meg az ajtó felé.
Mikor leérünk a fiúk már lent várnak.
-Na, akkor mi a terved?-pattan mindjárt mellém Theo.
-Az hogy beszélek velük és rávezetem őket, hogy ne idegesítsék fel minden órájukon Piton professzort-mondom mire csak bólint.
Ezek után már indulok is tovább ki a klubszobából hogy minél hamarabb reggelihez juthassak mert már nagyon éhes voltam. Miután kellően ezt orvosoltam odamentem a griffendéles asztalhoz.
-Sziasztok!-köszönök nekik, de csak Hermione néz rám.
-Szia Rebeca! Mi járatban itt?-kérdezi mire a két fiú is felnéz.
-Csak azt szeretném kérdezni, hogy reggeli után tudnánk-e így négyen beszélni?-kérdezem meg a két fiút figyelve.
-Ha csak te leszel, akkor igen! De ha a többi mardekáros kis barátod is jön, ne számíts ránk!-néz mélyen a szemembe Harry, gondolom, azt várta mikor nézek el, de mivel ez nem történt meg újra megszólal-Mikor és hol akarsz beszélni?-kérdezi még mindig a szemembe nézve.
-Gondoltam az előcsarnokban a lépcsőfordulóban-mondom még mindig nem megszakítva a szemkontaktust.
-Rendben, ha csak ennyit akartál el is mehetsz! Reggeli után az ajtónál találkozunk, addig nem vagyunk rád kiváncsiak!-mondja Ron nagyon bunkón mire az eddigi jókedvem maradványai is elszállnak.
-Rendben, sziasztok!-mondom elég szomorúan, ami remélem nem tűnt fel egyiküknek sem.
-Na, mi az? Hajlandók beszélni veled?-kérdezi meg azonnal Pansy mikor odaérek hozzájuk.
-Igen, reggeli után mindjárt az előcsarnok ajtajában találkozunk-mondom majd tovább indulok a csarnokba.
-És miért vagy ilyen szomorú? Mit mondtak neked?-kérdezi Draco egy kicsit dühösen.
-Semmit nem mondtak, és nem vagyok szomorú!-erőltetek egy mosolyt magamra.
×Hermione szemszöge×
Miután Rebeca elment mérgesen nézek Ronra.
-Most mi van?-néz vissza rám értetlenül.
-Hogy lehetsz ekkora bunkó? Mi az, hogy nem vagyunk rá kíváncsiak?-kérdezem eléggé dühösen.
-Most miért? Ő egy mardekáros-néz rám mire én fejbe csapom.
-Ne legyél már előítéletes! Rebeca nagyon kedves lány! Te hallottad, hogy bárkinek beszólt volna? Mert én nem!-mondom végig a szemébe nézve.
×Rebeca szemszöge×
Miután odaérünk az előcsarnokhoz Pansyék ott maradak velem mondván, amíg nem érnek oda addig erőt adnak. Hát rendben.
-Ott vannak gyorsan menyetek, mert elmennek-mondom majd gyorsan vissza ölelem Pansyt és megvártam, hogy Potterék ideérjenek-Sziasztok, köszönöm, hogy idejöttetek.
-Mit szeretnél?-kérdezi Ron miközben karba teszi a kezét.
-Csak arról szeretnék beszélni, hogy tudjátok-e hogy Piton professzor miért ad nektek annyi házi feladatot?-teszem fel a kérdést ártatlanul.
-Mert Piton utálja a Griffendéleseket és csak szivat minket-mondja Harry mire én egy gúnyosabb mosoly kíséretében belenézek a szemébe.
-Téves! Az igaz hogy nem a kedvence a professzornak a Griffendél ház, de körbekérdeztünk a felsőbb éveseknél és nekik soha nem ad annyi házit, mint nekünk, amikor veletek van óránk, és a Hollóhátnak meg a Hugrabugnak sem-mondom mire a két fiú csak megforgatja a szemét.
-Ez igaz. Én is beszéltem pár felsőbb évessel és mind ezt mondta, és tegnap az utolsó óra rajtunk kívül mind a három háznak bájitaltan volt és azt hiszem nem kaptatok házit-néz rám Hermione.
-Igen nem kaptunk mivel Halloween volt és az előző pénteken sem kaptunk-mondom.
-Jó akkor szerinted miért kapunk annyi házit?-kérdezi meg flegmán Ron.
-Hát azért mert mind egyes órán elidegesítitek!-válaszolok.
-És mit vársz tőlünk mit csináljunk?-tárja szét a kezét Ron.
-Mondjuk próbáljatok meg kevesebbet visszabeszélni és többet készülni az óráka-ajánlom fel
-De ha nem válik be akkor mit csináljunk?-kérdezi Harry-Engem már a kezdetek óta utál
-Hidd el be fog válni! Na de csak ennyit akartam. Köszönöm ha próbálkoztok!-mondom majd már indulok a pince felé.
Miután beértem a klubszobába Pansy és a fiúk mindjárt hozzám futottak.
-Na, mit mondtak? Nem fogják többet idegesíteni a professzort?-kérdezi meg Pansy.
-Elvileg elintéztem-mondom mosolyogva mire csak bólint.
-Remek!-mondja.
A maradék időt ebédig olvasással töltöttem amíg a többiek beszélgettek majd ebéd után tanultunk.
Egészen vacsoráig a könyvek felett gubbasztottunk de így legalább holnap nem kell.
Vacsora után a többiek még lent marattak a klubbszobába de én felmentem, mert nagyon fáradt voltam. Fent a szobánkban Blacky simogatása közben nyomott el az álom.
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
Na, hali itt az új rész remélem nem baj, hogy a közepén volt szemszögváltás.
