33. Fejezet✓

71 3 0
                                    

×Rebeca szemszöge×

Ma indulok vissza a Roxfortba. Szokásosan mint eddig minden évben anya ébreszt.

-Rebeca! Kelj fel mert nem fogsz elkészülni!-mondja majd már ki is lép a szobámból.

Én szépen komótosan felkelek majd lemegyek a konyhába.

-Jóreggelt!-köszönök-Apa és Oliver hol vannak?-kérdezem.

-Be kellett menniük a minisztériumba-válaszol.

-Mind a kettőjüknek?-kérdezem.

-Igen. Apádnak amúgy is be kellett mennie Olivernek pedig a Varázsjátékok és Mágikus Sportok Főosztályára kellett mennie egy fontos ügy miatt-érkezik a válasz mire én bólintok-De nyugi! Oliver a vonat indulásáig oda fog érni az állomásra!-teszi hozzá mire én elmosolyodok.

Pontosan tízkor elindulunk és kicsivel háromnegyed tizenegy előtt oda is érünk az állomáshoz azon belül is az átjáróhoz ami előtt ott állt a drága bátyám így együtt megyünk be.

Bent én gyorsan felszálltam a vonatra és letettem a ládám majd visszamentem anyáékhoz.

-Nagyon vigyázz magadra és ismerj meg új embereket!-mondja Oliver mire én furán nézek rá.

-Csak az elsősök lesznek újak!-mondom mire ő mindent tudóan összenéz anyával.

Még megpróbálom kiszedni belőlük hogy ezt hogyan értették de nem nagyon jött össze így felszállok a vonatra.

A kupéban ahová az előbb a ládámat tettem nem voltam egyedül.

-Őhm...Helló!-köszönök a volt háztársaimnak.

-Mit akarsz áruló?-kérdezi flegmán Pansy.

/Ő mióta hív így? Na mindegy/-gondolom magamban.

-Csak az az én ládám!-mutatok az említett tárgyra.

-És?-jön a következő kérdés Daphne-től.

-Mondjuk azért tettem be a ládát mert gondoltam ide ülök be de...-mondom de Malfoy a szavamba vág.

-Jó akkor most keresel egy másik kupét vagy beülsz a drága barátaidhoz de innen menjél el mert csak szennyezed a levegőt!-áll fel és adja a kezembe a ládám és még egy cetlit.

Én megpróbálva megtartani a maradék méltóságom kimegyek a folyosóra és elkezdem keresni a háztársaimat. Nem sokára a vonat végében meg is találtam őket.

-Sziasztok!-lépek be a kupába.

-Hát te hol voltál eddig?-kérdezi Hermione.

-Hosszú történet!-válaszolom majd ledobom magam az ülésre majd megnézem a cetlit ami eddig a kezemben volt.

-Az mi?-kérdezi Ron.

-Á semmi! Csak egy pergamen cetli. Valaki biztos elejtette. Megyek ki is dobom!-mondom majd már fel is kelek és kilépek az ajtón.

Még hallom hogy Harry valamit utánam szól de nem foglalkozom vele hanem már megyek is a legutolsó kocsiba ahogy a cetlin rajta volt.

-Na végre!-lép ki az utolsó fülkéből Draco.

-Neked is szia kispatkány!-mondom nevetve mire behúz az ajtón és megölel.

-Bocsánat az előbbiért!-mondja mire én felnevetek.

A Kvidditch KirálynőOnde histórias criam vida. Descubra agora