A Kvidditch Királynő

50. Fejezet✓

Ma már péntek van ami azt jelenti hogy ma van az első DS edzés. Napközben elég sok diákon láttam hogy valamennyire izgul a délután miatt. Én erre csak bíztatóan rájuk mosolyogtam hogy nem kell semmitől félniük Umbridge nem fog megtalálni minket. 

Ezek mellett a nap szokásosan telt. A tanárok rengeteg tanulni valót adnak mondván fel kell készülnünk az RBF vizsgáinkra.

Bár a sok óra között a legrosszabb Umbridge órái. Öt év alatt nem írtam ennyit az összes órán együtt véve mind nála ebben a pár hónapban. Nem nagyon csodálkoznék ha egyszer óra után nem tudnám szétnyitni a kezem rendesen. 

-És most másoljátok le a jóváhagyott szöveget négy példányban, hogy megfelelően bevésődjön a fejetekbe-sétálgat a teremben előzőleg említett kedves professzorunk-Ezen nincs mit megbeszélni.

-És gondolkodnunk sem nagyon kell-motyogja mellettem Hermione.

-Miért kéne? Még a végén rájövünk hogy nem is lehetne tanár-suttogom mire a lány majdnem hangosan felnevet.

-Szeretne valamit kérdezni a feladattal kapcsolatban Ms. Wood?-kérdezi mézesmázos mosollyal Umbridge.

-Nem professzor!-válaszolom mosolyogva majd inkább elkezdem a másolást hogy óra után egész délután fájhasson a kezem.

Miután vége lett az összes óránknak leülünk a klubhelyiségbe tanulni. 

-Szerintetek milyen varázslattal kéne kezdeni?-kérdezi hirtelen Harry.

-Hát szerintem a leghasznosabbal-vonja meg a vállát Ron.

-A lefegyverző bűbáj annak számít?-kérdezi a szemüveges.

-Hát mivel az mentette meg az életedet így megfelelő lenne-mondom mire bólint

-Viszont mivel úgymond alapvarázslat kéne még egy valami arra az esetre ha gyorsan mindenki elsajátítaná-mondja elgondolkodva.

-Mit szólsz a kábító átokhoz?-kérdezi Hermione mire mind bólintunk.

Háromnegyed ötkor gyorsan felvisszük a cuccunkat a szobáinkba majd elindulunk a szükség szobája felé. A szoba ugyanúgy jelenik meg Harry-nek mint múltkor így amíg várakozunk addig én lefekszem a földre.

Nem kell sokat várakozni míg mindenki ideér így majdnem pontosan kezdődhet is az edzés.

–Jól van– szólal meg Harry mikor már mindenki rá figye–Arra gondoltam, hogy a capitulatusszal kellene kezdenünk, tudjátok, a lefegyverző bűbáj. Tudom, hogy alapvarázslat, de én nagyon hasznosnak talál...

–Jaj, nee...!–szól közbe Zacharias Smith. Karba tette a kezét, és elfintorodott–Szerinted a Capitulatusszal meg tudjuk védeni magunkat Tudodkivel szemben?-kérdezi nem kevés undorral a hangjában.

–Használtam ellene–feleli csendesen Harry–Júniusban megmentette az életemet. De ha alacsonynak találod a színvonalat, nyugodtan elmehetsz–teszi hozzá.

Smith erre meg sem mozdul.

–Jól van–folytatja Harry– Akkor hát álljatok fel párokban, és gyakoroljatok-mondja mire mindenki párokba rendeződik.

Én Ginny-vel már elég régen megbeszéltem hogy ha ilyen van akkor egy párban leszünk így ennek megfelelően mellé állok hogy kezdhessük a gyakorlást amint Harry bemutatja egy bábun.

-Hát akkor kezdjük! Felváltva küldjük egymásra a bűbájt-mondom miután  már mindenki a párjával foglalkozik.

A gyakorlás mindenkinek nagyon jól megy így egy jó óra múlva felsorakozunk az egyik bábú előtt hogy megnézzük ki hogy haladt. A teremben mindenkinek nagyon jól ment egy két kivétellel.