A Kvidditch Királynő

64. Fejezet✓

A nyár azon részében ahol otthon voltunk én szinte alig léptem ki a házból. Anyáék is szinte csak a hopp-hálózaton keresztül közlekedtek csak dolgozni. Amikor egyedül voltam otthon akkor általában felkészültem minden eshetőségre és összepakoltam minden olyan főzetet illetve eszközt amire szükségünk lehet a feladatunk során. Illetve azon is gondolkodtam hogy mit csináljak hogy anyáék ne tudjanak róla hogy hol vagyok és mit csinálok. Ez persze az ő érdekük lenne egyszer hogy ne aggódják túl magukat illetve hogy ha elkapják őket ne tudják kiszedni belőlük a hollétünket. 

Egyre jobban közeledett az esküvő napja így arra jutottam hogy felvázolom nekik a dolgokat és a tervemet majd azt a beszélgetést átalakítom egy veszekedéssé az emlékeikben hogy úgy tűnjön hogy elszöktem. Pontosan négy nap volt az esküvőig így este meg is ejtettem velük a beszélgetést amiből majdnem tényleg veszekedés lett mert anya és apa nem igazán akart elengedni de miután felvázoltam nekik lassabban és érthetőbben az okokat nagy nehezen bele mentek. Úgy beszéltük meg hogy még utoljára együtt megvacsorázunk majd miután ők elaludtak elvégzem mind a hármójukon a varázslatot majd elmegyek az Odúba. Persze ezt az apró részletet ki fogom törölni a memóriájukból.

-Nagyon vigyázz magadra!-ölel meg jó szorosan anya mielőtt felmennének apával a szobájukba.

-Ha bármikor egy helyre van szükségetek hogy valahol meghúzzátok magatokat ismered a tengerparton lévő eldugodt nyaralónkhoz vezető utat ugye?-kérdezi apa mire én bólintok-Rendben. Majd ezt is felejtesd el velem hogy mondtam jó?-kérdezi mire ismét bólintok majd még egyszer megölelem mind a kettőjüket és után felmennek lefeküdni.

-Ha valami bajod esik és nem kapom vissza a kishúgomat esküszöm megnyúzom Potter-t és Weasley-t is!-mondja Oliver mire én csak bólintok.

-Nyugalom! Tudok magamra vigyázni!-ölelem meg-Most viszont menj feküdj le. Nekem még át kell néznem hogy mindent elraktam-e-mondom mire bólint majd miután adott a homlokomra  egy puszit fel is megy az emeletre.

Körülbelül még egy órát maradok lent a nappaliban és nézem át hogy mindenem megvan-e majd utána felmegyek és amilyen halkan csak tudok benyitok anyáékhoz. Megpróbálva visszatartani a könnyeimet elvégzem a bűbájt majd átmegyek Oliverhez és rajta is elismétlem majd halkan elhagyom az otthonomat. Kívülről még utoljára megerősítem a házat védő búbájokat majd elhagyva az egy kilométeres körzetet dehopponálok az Odú közelébe mivel ott is hasonló bűbájok vannak. Mivel még délelőtt írtam egy levelet Ginny-nek hogy előbb érkezem mint amit megbeszéltünk így mikor megérkeztem a házhoz annak az ajtaja azonnal kinyílt és Fred és George lépett ki rajta majd George feltartott pálcával odalépett hozzám.

-A Trimágus tusa évében miről beszélgettünk fent a csillagvizsgáló toronyban?-kérdezi előttem megállva.

-Arról hogy melyik felmenőnk az utolsó akit Black-nek hívtak illetve csillagképeket néztünk-válaszolom pár másodperc gondolkodás után.

Amint befejeztem a mondatot ő bólintott hogy helyes a válaszom majd a másodperc tört része alatt felkapott és megpörgetett majd miután letett egy csókkal köszöntött. Miután Fred-nek is köszöntem mind a hárman bementünk a házba ahol Mrs. Weasley tartózkodott egyedül lent.

-A Rebeca drágám! Hát megjöttél-lép azonnal hozzám és megölelget-Vacsoráztál otthon vagy éhes vagy?-kérdezi.

-Otthon együtt vacsoráztunk a többiekkel de köszönöm-mondom mosolyogva mire a nő bólint.

-Menjetek fel. Ginny még nem hiszem hogy alszik-mondja mire bólintok majd el is indulunk fel mind a hárman.

-Nem szeretnél velem aludni?-kérdezi George mikor megérkezünk Ginny szobájához.