A Kvidditch Királynő

52. Fejezet✓

Miután a szünet első napján megérkeztünk a King's Cross-ra és Mordon összeszedett bennünket már mentünk is a Grimmauld térre.

-Rebeca!-rohan hozzám Oliver mikor belépünk a konyhába ahol szinte mindenki ott tartózkodott.

-Szia Oliver-szorítom magamhoz a rég látott bátyám. 

-Szia kicsim-köszöntenek anyáék is.

-Sziasztok! Weasley-k Arthur-nál vannak?-kérdezem mire anya bólint.

-Neked Mr. Weasley és igen nála vannak. Azt mondták mire ide értek ők is itt lesznek szóval hamarosan jönnek-mondja apa.

-Jól hallom hogy a két kedvenc boszorkánykám megérkezett a keresztfiammal?-jelenik meg az ajtóban Sirius az ajtóban.

-Igen itt vagyunk! Ismét!-mondjuk Hermione-val majd mind a ketten megöleljük a férfit.

-Hogy telt eddig a suli? Ugye Umbridge jól viselkedik?-kérdezi mire én megforgatom a szemem.

-Azt nem mondanánk-válaszol Hermione-Rendszeresen terrorizálja a diákokat újabb és újabb rendeletekkel-mondja.

-Mellesleg még ki is hallgatta a diákokat hogy nem tudunk-e bármi szabály ellenesről-teszem hozzá én is.

-Ti nem tudtok semmi szabály ellenesről. Ti csináljátok azt-mondja anya mosolyogva de mintha egy kis rosszallást is hallanék a hangjában.

-Jó de hát arról ugye már nem kell tudnia-mondom ártatlanul mosolyogva.

-Srácok!-lép be Ron is végre az ajtón mire mi azonnal odamegyünk hozzá és megöleljük majd a többieket is.

-Hogy van Mr. Weasley?-kérdezem George-tól mert épp ő volt az utolsó akit megöleltem.

-Már sokkal jobban-mondja mosolyogva de látom a szemén hogy szomorú-Szent estére már itt lesz velünk-teszi hozzá mire én még egyszer átkarolom.

-Na gyerekek! Pakoljatok ki addig én megcsinálom a vacsorát és ha kész vagytok akkor eszünk-terelget ki minket a konyhából Mrs. Weasley.

Gyorsan mindannyian felvittük a holminkat és kipakoltunk ugyan abban a szobában ahol nyáron is voltunk. 

A vacsora egész jó hangulatban telt mindenki beszélgetett. Én például mindent jó részletesen elmeséltem Oliver-nek és anyáéknak.

-De ugye nagyon óvatosak vagytok!-néz rám szúrósan apa.

-Igen. Sem Umbridge sem a különítménye nem vett még észre semmit-mondom mire kimérten bólint.

A vacsora után átmentünk az egyik társalgóba és még sokáig beszélgettünk.

Ma már szent este van. Mióta itt vagyunk Hermione Ginny és én Mrs. Weasley-nek feldíszíteni a házat és elkészíteni az ünnepi vacsorát. Délután miután megebédeltünk és  az utolsó simításokat is elvégeztük mind a házon mind az ételen a Weasley gyerekek Hermione és Harry társaságában elmennek Mr. Weasley-ért.

-Te hogy-hogy nem mentél el a többiekkel?-jelenik meg Sirius a kanapé mellett amin épp ültem.

-Nem akartam útban lenni-rántok vállat.

-Miért lennél útban?-ül le mellém-Arthur neked is örült volna ha ott vagy-mondja.

-Tudom de jobbnak láttam itthon maradni-mondom.

-És amúgy tudod már mihez kezdesz ha vége a Roxfortnak?-kérdezi mire megrázom a fejem.

-Gondolkodtam már hogy én is auror leszek vagy gyógyító de még fogalmam sincs-válaszolom.