-Te teljesen meghibbantál!-kerekedtek el a szemeim mérgemben. Jelen pillanatban nem tudtam mihez is kezdjek azzal az információval amit a szemem látott.
-Leengeded a hajad, felmászok rajta.
Felmordultam.
Feltűnésmentesen leszaladtam az ajtóhoz, kitártam csak annyira, hogy ne látszódjon a már fekvéshez választott ruházatom.
-Mit akarsz?- nem lennék vendéglátó szakmában, az egyszer biztos, de ő kizárólag csak ennyit érdemel.
-Segíts nekem kérlek, nem megy a matek.-harapott az ajkaiba várakozás képpen.
-És más nincs aki megtanítaná, csak én létezek szerinted Jeonguk?- sóhajtottam lemondóan.
Sosem fog békén hagyni ha nem segítek neki.
-Kérlek!-azoknak a boci szemeknek nem tudtam ellenállni, így szélesre tártam a szomszéd srác előtt az ajtót.
Alaposan végig mérte a házat mintha még nem járt volna itt, aztán tekintete rám vándorolt.
-Cuki a pizsid.-dicsérte meg egy apró mosollyal az arcán.
-Ne azzal foglalkozz, menjünk!-ütöttem tarkón.
-Oké, oké!- kuncogott.
Hosszú órákba tellett, elmagyaráznom mindent
Utolsó magyarázatomnál már álmos voltam, a szememet sem tudtam nyitva tartani, Jeonguk halk szavai hallatán, amint felmondja nekem az eddig hallottakat.
Gyorsan tanul, de még mindig sík hülye hozzá.
-Hé Jimin, itt vagy fejben, pofázok neked, te pedig nem is figyelsz!-tenyerét a fejem alá tette megakadályozva ezzel az elborulásomat.
Csak egy kicsi kellett volna, aztán a földön kötöttem volna ki.
-Persze, csak álmos vagyok, majd holna...holnap folytatjuk jó?-egyre jobban homályba borult előttem a világ, csak a fekete haja volt nagyon kivehető.
-Én ráérek, talán holnap is veled fogom tölteni az időmet. Igazán jó veled lenni.-suttogta.
Nem voltam biztos benne hogy jól hallottam-e, vagy már megint túl szárnyalnak a gondolataim.
A fenébe is, biztos veszem, hogy nem ezt mondta!
Nyammogva terültem el az ágyamon, fejem valami olyasmire hullott rá, ami biztos nem a párnám, talán az egyik plüssre vagy valami könyvre.
Nem is igazán izgat már, az álmok világába van inkább kedvem utazni minthogy a külvilág gondjaival foglalkozzak.
Időről időre elhatározom, hogy leírom az álmaimat, de általában vagy nincs rá időm, vagy ha mégis van rá időm, inkább addig alszom, amíg már nem lesz időm a végén.
YOU ARE READING
l Hate You / jikook ©
Romance-Szeretem, még mindig. Mért esik ez mérhetetlenül rosszul? -Majd segítek elfelejteni, az első lépés, meghívhatnál egy kiadós sütire.- bazsalyogtam. -Ki eszel a pénzemből te tökmag! -végre vigyorog, a becenév felett most el tudok tekinteni. 04.01. J...
