l Hate You / jikook ©

44

-Remélem szereted az eperlevet.-a teljes hangerőn dubörgő zene miatt nem igazán hallottam mit is mond, de azért bólintottam.
Remélem tényleg eperlevet mondott.

Jungkook az pörgős zene ellenére is, lágyan ringatta a csípőjét, és mosolygott egyenesen rám, én pedig mint egy fadarab, mozdulatlanul álltam és némán néztem őt. Na igen...egy ideig.
Aztán valamiért magához húzott hogy fél kézzel segítsen nekem mozgatni a végtagjaim.
Elég vicces látvány lehetett, mintha bénult lennék.

-Táncolj velem Jimin!-lazán félre dobta a kezében tartott műanyag poharát, aztán az enyémet is.
De én még szomjas vagyok!

-Hé!-olyan erős, esélyem sem lett volna kiszabadulni.

Valahol a közepén lehettünk, rengeteg emberi test vonalgott körülöttünk, Jungkook rájuk sem hederített, váratlanul megpörgetett, mint minden más, ettől is megijedtem egy kicsit.
Idióta!

-Ne rángass, kiszakad a kezem!-üvöltöttem bele a fülébe, remélem tisztán hallja.

-Szeretnél inkább lassú táncot baby?-csúfos arckifejezése láttán minden haragom elő jött.

-Kimegyek levegőzni, így is eleget táncoltam.-leráztam a kezeit a derekamról, még tapizik is.
Nem vagyok meleg.

-Remek, menjünk szívni.... mármint szívni egy kis friss levegőt, épp elég drog vagy számomra te is.

Van ami nem változik, az biztos. A hülyeség felső fokon.

Zimankós idő ellenére is pulcsi nélkül jöttem ki, már nem érdekelt a tüdőgyulladás veszélye.

-Túl durva voltam, ez a baj?-simogatta meg a felső karomat.

-Nem rángathatsz, nem vagyok a rongy babád.-dühösen húztam össze magamat, ő ezt úgy vette hogy fázom ezért rám terítette szürke blézerét.

Talán megbocsáltok neki...
Nem! Jimin ennyitől nem ugorhatsz a nyakába.

-Sajnálom, csak annyira örülök hogy itt vagy, egészen eddig azt hittem nemet fogsz mondani a kérésemre hogy el gyere, fontos volt hogy elgyere.-nem nézett rám, mit is gondoltam.

-Mit csináltál volna ha nemet mondok?

-Elrabollak.

-Bolond vagy.-csóváltam a fejem.

-Érted bolondulok leginkább.