l Hate You / jikook ©

23

Egy valamire rájöttem miközben a sorok között tébolyogtam, már észlelnem kellett volna, Jeonguk teljesen megváltozott az idő előrehaladtával.
Mintha egyszerűen más személyiségét mutatná felém, vagy ez lenne az valódi énje, gondoskodó és sebzett.
Ez a két dolog amivel jelen pillanatban tudnám jellemezni, annyira még nem tudtam ki elemezni hogy teljes leltárt készítsek jó és rossz tulajdonságairól.

Jeonguk-ot száműztem a fejemből és csak a konzervekre összpontosítottam, minden kétséget kizáróan az árakat is megnéztem és csakis azt vettem le a polcról ami valóban kellett, semmi feleslegeset.
Hogy milyen koszt kerül az asztalra azt még nem találtam ki, egyáltalán nem konyítok annyira a főzéshez ezért a fakanalat átengedtem Jeonguk kezébe, jobban járunk ha olyan főz aki ért is hozzá.

Esett az eső amikor kiértem, nem tekintettem balszerencsének, ez egyszerűen csak elkerülhetetlen.
  Házban égett a villanykörte, innen következtettem hogy bizony Jeonguk megtalálta a lábtörlő alá rejtett kulcsot, gondolom nem akart tétlenül állni a ház előtt így hasznosította magát.
Nem vádolom érte, vélhetően én is ezt tettem volna.

Az uniszex kabátomat, mely inkább hasonlított egy vegyvédelmi köpennyre, felakasztottam a fogas egyikére, cipőmből kibújtam, ezt követően a nehéz szatyrokat becipeltem Jeonguk-hoz aki éppen mosogatott.
Köszönetteljes mozdulattal megsimogattam a hátát, majd neki kezdtem kipakolni az alapanyagokat.

-Köszönöm a segítséget!-hálám jeléül oda dobtam hozzá egy szőlőszemet, sikeresen elkapta.

-Örömmel.

Két díszes tányér és evőeszköz, előttük boros poharak. Ez jelentette a térítéket, ami a vinkót illeti nem igazán iszom alkoholt, csupán úgy véltem pompás választás a főtt húshoz ami a mai vacsora lesz.

[Vinkó: bort jelenti]