Amikor már hallottam Tae egyedi tónusú hangját tudtam, hogy dörömbölnöm kéne az raktár ajtó fa lapját, annak a célnak érdekében hogy észre is vegyenek.
Nekikezdtem az akciómnak, közben a nevét hajtogattam mint valami féleszű.
-Jimin!-meglepődött hang bukott ki belőle.
Nem Tae, a Mikulás!
-Hé, itt vagyok, a raktárban, nyisd már ki!-lassan a türelmem is szerte foszlik, nem akarok továbbra is ebben a koszos, nyirkos és hideg helyiségben maradni.
Nem vagyok én patkány.
Végre valahára hallottam amint a zár kattan, az én idegességem is elillant vele együtt.
Még sosem örültem Tae képének ennyire.
Mennyit tölthettem itt, meglehet a két óra?
Azonnal átölelem őt, mentség vár számomra izmos karjai.
-Nyugi Jiminsi, itt vagyok.-nevet fel szórakozottan.
-Hogy lehetsz ilyen boldog, szegény barátod majdnem bent rohadt a hideg kövön.-vontam kérdőre, még mindig nem engedtem el őt, olyan meleg, most szükségem van a melegre.
-De kijutottál nem?-paskolja meg a hátam majd eltávolodik tőlem.
Neee, melegség!
-De.-szűkszavú válaszom után csak kifelé terelt a boltból, miután elköszöntünk az eladó idős hölgytől, tényleg ő hol volt eddig?
Nyilvánvalóan aludt, hisz idős.
A félelem olyan, mint a főnix. Végignézheted, ahogy hamuvá ég, akár ezerszer is, mégis visszatér.
-Hívd fel Jungkook-ot, aggódik érted.-győzedelmes mosolyt küldött felém.
-Mi, te beszéltél vele, elmondtad neki?-kerek szemekkel meredtem rá, át tudtam volna szúrni Tae nyakát, nem teheti ezt velem.
-Na hívd csak fel.-nógatott.
-Otthon, neked véged!-fenyegettem meg.
-Ha te mondod. Viszont nem biztos hogy ma átmegyek hozzátok, dolgom akadt.
ŞİMDİ OKUDUĞUN
l Hate You / jikook ©
Romantizm-Szeretem, még mindig. Mért esik ez mérhetetlenül rosszul? -Majd segítek elfelejteni, az első lépés, meghívhatnál egy kiadós sütire.- bazsalyogtam. -Ki eszel a pénzemből te tökmag! -végre vigyorog, a becenév felett most el tudok tekinteni. 04.01. J...
