l Hate You / jikook ©

43

-És milyen az iskola eddig?-beszélgetés elkezdésének egyenlőre jó.

-Unalmas, nélküled pedig egyszerűen pocsék, nem tudok kit halálra idegesíteni.-elmosolyodott.

-Teljesen jogos, nekem is hiányzik ez.-csúszott ki a számon, nem akartam kimondani de már úgyis késő volt.

Még szélesebb lett a vigyora, le kell törölnöm azt mielőtt még valamit mond, amire egyáltalán nem vagyok kíváncsi.

-Na és van pasid?-elértem a megfelelő hatást, a kormányt úgy szorította mint aki el akarja törni azt.

-Hah, miért vagy kíváncsi rá, Jimisii?

-Az emberi természet egyike, hogy valaki kíváncsi..szóval?-kontráztam.

-Nincs, egy melegnek nehéz párt találnia, viszont van aki felkeltette a figyelmemet.-sóhajtott.

-Na és ki az, hány éves, kedves?

-Kedves, viszont nagyon fel van vágva olykor a nyelve, tizenhét éves, önzetlenül szeret mindenkit, és iszonyúan gyönyörű.-mondta elmélázva.

-Biztos viszont szeret.-nyögtem ki egy értelmes mondatot.

-Nem ő...nos egy igazán bonyolult ember, néha amikor vele vagyok, elbizonytalanodom.-keserűség ott csüggedt a szavai végén.

-Miért?

-Olyan mintha utálna.-lekonyult ajkait látván meg akartam ölelni, de aztán elvetettem az ötletet, vezet így nem akartam hogy baleset legyen a következménye.

-Biztos nem utál, csak nehezen mutatja ki az érzéseit, nem mindenkinek megy ez olyan egyszerűen.-simítottam rá a kézfejére, olyan érdes tapintású, ki van száradva és néhol teljesen szét van repedve.

-Úgy legyen, különben teljesen bele roskadnék ha az illető véglegesen nem akarna hallani még a létezésemről se.-éreztem a kocsin hogy gyorsulni kezd, a mutató fokozatosan ment felfelé.

Nagyon nagy hatással van, az illető Jungkook-ra, reakciója kissé túl heves.
Ez egyáltalán nem jó.

-Hé, Jungkook, lassíts, így neki megyünk valakinek.-nem volt a hangom felháborodott, próbáltam nyugodt lenni, szépen kezelni a helyzetet.

-Sajnálom nem akartalak megijeszteni.-és végül lassított, így már csak kilencvennel mentünk.