Perverz állat!

12

A nyelőcsövemet égeti a tömény alkohol, az orromat csípi ez az erős szag, a szememnek fáj ez a rengeteg erős fény. És én még a koncerten nyavalyogtam. Hogy bírják a híresek minden koncert után még ezt csinálni? Jesszus.

A zene üvölt, a dobhártyám majd kiszakad és úgy látszik én vagyok az egyedüli, aki nem képes jól érezni magát. A banda többi tagja már rég elmentek a parkettre táncolni, Gemmát utoljára valamelyik közeli asztalnál láttam Zayn ölében és szájában, Harry néhány haverja a mellettünk lévő boxban gurítják le sorban a tequila shots-okat. Egyiküket láttam hogy próbál eltalálni a mosdóig, de őt azóta se láttam. Harry pedig... Harryt elvesztettem a tequila és a karaoke után. Részeg, vihog, dőlöngél és a nyakamat bújja. Az utóbbi már vagy fél órája tart, legalábbis mióta elültünk egy másik boxba. Így, hogy kaptunk egy kis privát szférát, Harry ennek minden percét, másodpercét kihasználja és harapdál, csókol, édes szavakat motyog a nyakamba, mindeközben pedig simogat. Mindenhol. Van, hogy a pólóm szegélyét felhúzva cirógatja a hasamat és az oldalamat, volt hogy egy kicsit merészebb helyekre tévedt a keze és az övemet kicsatolva nyúlt be a nadrágom alá és alsón keresztül simogatta a fenekemet vagy a combomat-azóta sincs visszakapcsolva az övem-, most pedig ott tartunk hogy a pólóm nyakán nyúzza, hogy egyre több területet kaphasson a mellkasomból amit szintén végig csókol, nyalogat, időnként meg is harap. És hogy én mit csinálok? Hát... Próbálok nem meghalni. A nadrágom már fájdalmasan szűk, a nyakam, a vállam és a mellkasom tele van szívásfoltokkal és nyálcsíkokkal és elmegyógyintézetbe valónak érzem magam. Csapzott vagyok, kapkodom a levegőt és vagy Harryét, vagy a saját hajamat markolom és könyörgök a mindenhatóhoz hogy nehogy elélvezzek egy klub privát részének a kellős közepén, mert ha mégis, én eltemetem magam szégyenemben. Harry idióta flamingós inge teljesen ki van gombolva, és úgy érzem, engem már nem érdekel, hogy ha egy nyílt boxban fog megdugni, de csináljon valamit, könyörgöm!

Itt fekszek a box belső részének bőr ülésén, széttett lábaim között Harry kiéhezett oroszlánként fal fel, én pedig a hajánál fogva préselem magamhoz mindkét kezemmel. Lábaimmal a derekát fogom és húzom még jobban magamra és muszáj felnyögnöm ahogy megérzem kőkemény férfiasságát az enyémnek nyomódni. Harry a nadrágomban matat-már megint-közben úgy csókol, ahogy eddig senki más, amikor új dal csendül fel a klubban, de annyira be vagyok indulva és annyira részeg vagyok hogy képtelen vagyok beazonosítani a számot. Továbbra is Harry nyelvét élvezem a számban, amikor felkel, elnéz a tömeg felé és elvigyorodik.

- Táncolunk?

A gondolataim olyan messze jártak, hogy először fel se fogtam, mit is kérdezett. Mindkettőnk fel van izgulva, a nadrágom kigombolva, az ingét már rég elhajítottam valahova, és ő ki akar menni a tömegbe táncolni?

- Ugye viccelsz? - pihegek, meg sem próbálok felkelni, továbbra is ugyanabban a pozícióban fekszek és remélem, hogy nem kell oda kimennünk, mert képtelen lennék lábra állni.

- Miért ne?

- A franc essen beléd Harry, komolyan ki kell mondanom, hogy miért? - nézek rá szúrósan, de ő is részeg, biztos vagyok benne hogy most nem tudnék az ép elméjére hatni. Újból rám fekszik, a farka a fenekemnek simul és a fülem mögé nyom egy nyálas csókot.

- Azt akarom, hogy mondd ki, mit szeretnél.

Muszáj volt egy pár mély levegőt vennem, mert idő közben elkezdte mozgatni a csípőjét aktust imitálva, én meg tényleg úgy éreztem hogy ha még beszéltetni is fog, el fogok menni, itt és most.

- Vigyél haza Harry. Kérlek vigyél haza és csinálj velem amit akarsz.

*****