A titkok mögött (Befejezett)

Untitled Part 7

Sziasztok,

örülök, hogy hétről hétre követtek ! Jó érzés. Köszönöm a csillagokat is! :P Hálám jeléül vagy épp büntetésként :) (kinek mi) arra gondoltam a héten két részt hozok. Jó szórakozást a másodikhoz is!

Hiro szemszöge

Ryuu iszonyatosan édes személyiség, és kíváncsi rám!! Ezért kellett elmennem hajnalok hajnalán futni..sokkal korábban mint ahogy szoktam. Ezt felesleges lenne rossz ómennek venni, tudom a miértjét, és hát az kellemetlenebb. Kikészít! Álmomban számtalanszor tettem magamévá, ennek hatására olyan feszítő erekcióval keltem, hogy kénytelen voltam helyrerakni. Ez a kielégülés tartott vagy 5 percig, szóval a futással akartam háttérbe szorítani a vágyaimat. Nos, maradjunk abban, hogy nem segített. A frusztrációm csillapíthatatlanná vált a folyton megjelenő álomképektől. Pedig ennyi rohangálás után már valahol Üzbegisztánban lehetnék. Annyira szorított a nadrágom, hogy nem hogy csillagokat, de a holdat is láttam. Hazaérve bevágódtam a zuhany alá és egy újabb kézimunka meghozta pillanatnyi gyümölcsét. Aztán, hogy ne akarjon feltámadni poraiból férfiasságom fokozatosan vettem hűvösebbre a hőfokot. Brutálisan elvesztettem a hidegvéremet, el kéne mennem a bordélyházba.

A víz áldásos hatása alatt tervezgettem mikor, hogy lenne időm rá, s ez boldogabbá tett még a kiadós reggelim készítése alatt is. Milyen egyszerűek vagyunk mi férfiak, már a gondolat, hogy kielégítenek derűsebbé teszi a napot. Dudorászva tettem fel a kotyogóst a tűzhelyre, hogy egy jó erős feketét csináljak, mire valaki megköszörülte a torkát mögöttem. – Khm – ijedten kaptam a fejem a hang irányába. Tudtommal kulcsra zártam az ajtót, és kifejezetten rosszul érintene, ha már most szenilisebb lennék a kelleténél.

Nagyjából megnyugtatott, hogy csak Ryuu fancsali képével kellett megbirkóznom a betörő helyett. Feltűnően végig mérte szabadon lélegző bőröm, melyet most csak egy nyúlfarknyi törülköző takart éppen ahol kellett. Mintha nyelt volna egy nagyobbat, de biztos rosszul láttam, mert a tetszését nem ilyen fejjel reagálja le az ember.

- Sztriptizelhetnél máshol is, mondjuk a szobádban. Vagy így szoktál flangálni minden reggel? – Vett el a szárító tálcáról egy poharat, és kerülve tekintetem tejet öntött magának. Istenem, megint a hűtőbe bújt..bárcsak lejjebb dőlt volna. Mindenesetre megmosolyogtat, olyan édesen ártatlan!

- Ritkán vagy ilyenkor itthon. – Kerültem, meg, s ő is forgott velem, mintha valami táncot járnánk. Hazudnék, ha azt mondanám szokásom meztelenkedni, ám jólesik a hűvös levegő és ha így meglep reggel ne várjon mást. Mivel fontos a békesség, és mert már tegnap magamhoz képest is túllőve a célon eleget kacérkodtam vele, a szobámba akartam venni az irányt. Azonban egy fél lépést alig tettem meg mikor a srác háta mögött egy nagy durranással felrobbant a kávéfőző amiről elfeledkeztem, s lepördült a járólapra. A pillanat töredékében ahogy csengett a fülem éreztem meg Ryuu karjait a nyakamban. Lélekszakadva rám ugrott, hogy menedéket keressen. Kezeit tarkómnál kulcsolta össze szorosan, de annyira ölelt, hogy azt hittem megfulladok. Kénytelen-kelletlen végig simítottam hátán tenyeremmel, s mikor már felengedett kicsit a vállamra tette homlokát, hogy szusszanjon egyet. A levegővétele perzselte bőröm, az ujjaim pedig maguktól csúsztak lejjebb gerince mentén, hogy kitapogassák dereka ívét. Ez a mozdulat ezerszer érzékibbre sikerült mint az előző nyugtató jellegű tettem.

Hopp, ezt nem kéne, nincs szükségem még egy merevedésre, felfedve előtte a nemi identitásom, hogy aztán ijedtében világgá szaladjon. A vak is látja, hogy hetero, nem érdeklem.