Untitled Part 17

339 32 2
                                    


Ryuu szemszöge


Seyát végül nem bírtam leállítani. Ragaszkodott hozzá, hogy kijöjjön a hozzájuk közeli megállóba elém. Egyébként is minek sétáljak ha nem muszáj..talán annyira mégsem ellenkeztem. Már messziről intett amikor meglátott a jármű mögül kikászálódni a pár emberes tömegből.

Alig voltak előttem, dehát a káoszhoz nem mindig kellenek sokan..minden teret kihasználva foglalták el a csomagjaikkal a területet. Seya jót nevetett rajtam, mert választási lehetőség nélkül a táskákon kellett keresztül bukdácsolnom felé.

- Rég láttalak tökmag! – ütögette meg a felkaromat boldogan – Nem is tudod mennyire jólesik, hogy itt vagy. Kis híján kezdek megőrülni Shon nélkül – Mutatta az utat a kocsijáig, de még úgy is zavartalanul folytatta monológját, hogy csak egy részét hallottam, mert közben be kellett szállnunk. - ..és tudod már az is hiányzik ahogy morgolódik reggelente, a szexről nem is beszélve..te olyat még úgy se tapasztaltál. – sandított rám.

- Kikérem magamnak! El se hinnéd, milyen csajokkal volt dolgom, tudom mit jelent szexelni valakivel. – horkantam fel. Alig érkeztem meg, de már szívja a vérem. - Évekkel ezelőtt búcsút intettem a szüzességemnek.

- Szüzességről szó sem volt és pusztán ugrattalak. De mivel komolyan vetted kénytelen leszek elmagyarázni én mire gondoltam. – Csatolta be elmélázva a biztonsági övét amíg eldöntötte mit is akar mondani. – Voltál már úgy, hogy azt hitted kicsit meg fogsz halni orgazmus közben? Mert amikor hozzád ér bizseregsz? Teljesen mindegy, hogy hol simogat még többet akarsz abból amit ad?

Őszintén? A bizsergés és a többi kéjes dolog Hiro közelében megvolt, szerintem még a gravitáció is felerősödött, hogy ne tudjak olyankor mozdulni, akartam őt. Intenzívebben mint anno a lányokat, bár a vágyaim csak akkor szabadulhattak fel amikor hozzám ért, szóval lehetséges, hogy gyűlt egy kicsit és amiatt izgattam fel magam..- Nem tudom. – válaszoltam. Kedvetlennek éreztem magam a férfi gondolatára.

- Rövid az ismeretségünk, de szokatlan vagy. – Jegyzete meg, és én ismertem a szavak jelentését külön-külön is, mégsem értettem mire gondol. – Mesélsz? – húzta fel a szemöldökét – Olyan karikák vannak a szemed alatt, hogy hozzád képest a francia buldog kutya... - már értem.

Szomorkásan megemeltem a vállam. – Hiroval van baj, ha érdekel elmondhatom.

- Á, a lakótársad. Összejött? Túl vagytok a szexen? – érdeklődött harsányan.

- NEM, vagyis én..- elképesztően kínos ez a szituáció – a szájában voltam egyszer. – suttogtam. Nem mertem a szemébe nézni a szégyenérzettől, ezért az oldalsó üvegen lévő kis gumicsíkot kezdtem el felszedni. Beindította az autót, ám egyáltalán nem bántam. Ezek után képtelen lettem volna bármi mást megosztani vele.

– Menjünk, otthon kényelmesebben folytathatjuk.

Alig tíz perc kellett, hogy megérkezzünk, de egyből kipattantam. Kellemetlen volt ahogy méregetett. Ráadásul később sem lett könnyebb. Az előszoba után egyből a bárpult mögötti részt célozta meg. Inni akart. Éreztem, hogy valami nem kerek itt, úgy beszéltük meg, hogy eszünk és a konyha egyértelműen ésszerűbb, no meg kényelmesebb lett volna.

Leültem a bárszékre a pulttal szemben, de levegőt alig vettem, hogy kinyissam a szám, már kevert valami löttyöt. Evés előtt elég meredek vállalkozásnak tűnik. – Lassíts, én ma még nem ettem semmit. – Rögtön eszembe jutott tiltakozni. Nyilván nem szeretné, hogy leforduljak innen.

A titkok mögött (Befejezett)Donde viven las historias. Descúbrelo ahora