Glorioso Belle

◇23◇

[Meglepi!🥳]

Ludovica
Santi

Baron öt napja Washingtonban van.
Az esküvőt csúsztatnni kell,mert valami történt a helyszínnel így az egy kis javításra szorul.
Szerencsém van a vőlegényem már küldött oda embereket.De mire elkészül még két teljes hét.
Az apám egyre furcsábban viselkedik.
A minap kihallgattam egy beszélgetését...valami nem stimmel...
Aggódom az eksüvő és az utána lévő dolgok miatt.
Baron persze mindennap megnyugtat,hogy minden rendben lesz.Bízom benne.Jobban mint bárkiben.Neki mindent elmondok.A gondolataimat...a fájdalmaimat.Néha azt érzem túlzásba esek,hogy ennyire nyitott vagyok.De utána mégsem ezt érzem.Baron meghallgat.Törődik velem.Jobban szeretem őt mint bárkit.
A mennyasszonyi ruhám nem tetszett.Nem én vagyok.Szerintem az anyám megbolondul,ha meglátja,hogy nem abban vonulok oltárhoz amit kiválasztottunk.De persze a vőlegényem ezt is elintézte.Vettem egy másik ruhát.A legdurvább része az az,hogy az egész ruha sokkal szolidabb.Annyira vintage és....romantikus.Igen.Kétségtelenül,ha a vőlegényem vagy a romantika kerül szóba ódákat kezdek zengeni.
A fodrásznál ültem és figyeltem ahogy a hajamat csinálja.
Az esküvő után rózsaszínre fogom színeztetni a hajamat.Vajon Baron megengedi?
Most épp a lenőtt balayageom csináljuk vissza.
-Már kihúztam magam az esküvődre.-mosolygott rám a fodrászom a tükörből.
-Nagyszerű.Három hét még van addig az új időpont szerint.
-De mi történt a helyszínnel?
-Pontosan nem tudom a vőlegényemet értestítették.Ő intézte ezeket.-ásítottam.
-Ez tök klassz.
-Igen.Szeretem,hogy ilyen kis intézkedős.Mindent kézben tart.
-Szerencsés vagy.
-Tudom.Szörnyen.Alig várom,hogy hozzá költözzek.
-Mindjárt jövök.Maradj itt.Egy fél óra múlva lemossuk.-bólintottam és keresztbe helyeztem a lábamat.
A fodrászom hátra ment én meg előkaptam a telefonom.

Felhívhatlak?

Persze.

Mosolyogva a fülembe helyeztem a fülhallgatót majd videóhívást indítottam Baronnal.
-Szia nyuszi,miújság?-mosolyodott el.Egy védő sisak volt a fején és épp egy cigit szívott el.
-Miért cigizel?
-Mert felbasztak.-nevetett fel.-Mi van a fejeden édesem?
-Fólia.Csinálják a hajam.Kérdezhetek valamit?
-Rajta kislány.
-Az esküvő után lehet rózsaszín a hajam vége?-vigyorodtam el.
-Miért ne lehetne?
-Nem engednék az anyámék.
-Lehet rózsaszín a hajad szívem.-vette le a sisakot és a hajába túrt.Annyira dögös,hogy az már lehetetlen.
-Tetszene?
-Szexin állna.-kacsintott rám.
-Hiányzom?
-Hiányzól.-nézett a kamerába.-Tudom,hogy én is neked.Ma már ötvenedjére hívsz és csak dél van.
-Nem....csak....-kezdtem számolni.-Talán igen...csak...
-Tudom.Nemsokára haza megyek pocok és akkor jobb lesz.
-Szeretnék oda menni Baron.
-Tudom Ludovica...-sóhajtott.Megrázta a fejét.-Ide jöhetsz.De este haza visz a gépem.Érted?Damian kísérjen el.-hevesen bólogatni kezdtem.-Mikorra lesz kész a hajad?
-Még egy óra.
-Legyen rózsaszín a hajad kölyök.
-Most?
-Az esküvőre is.-vigyorodott el.
-Jólvan Baron.-kuncogtam fel.-Ha kész lettem írok.
-Oksi.Küldöm a gépem.
-Rendben.
Miután leraktuk megmondtam a fodrászomnak,hogy színezze rózsaszínre az alját.Egyenesen odáig volt az ötlettől.
A gépen már pink hajjal ültem.Nem akartam annyira túlzásba vinni az öltözékemet,csak egy rövid overált vettem fel amin apró virágok helyezkedtek el.Egész úton a könyvemet írtam és egyetemi ajánlókat néztem.
Komolyan egyre inkább a kiadással akarok foglalkozni.
De még mindig nem mentem el elintézni.Augusztus közepe van...
Ahogy leszálltunk a gépről autóba ültünk és csak mentünk a számomra ismeretlen úton.
-Hova megyünk Damian?
-Meglepetés.-bólintottam.A nap egy felhő mögé bújt és az idő esőre állt.
Mikor megérkeztünk egy félkész épülethez már tudtam,hogy hova jöttünk.
Meg sem vártam,hogy Damian kinyissa az ajtót kinyitottam és már szálltam is ki.
Oldalra néztem és a férfiak között próbáltam kiszúrni az én férfim.
-Keresel valakit?-a hang felé kaptam a fejemet.
-Téged.-mosolyodtam el és azonnal a karjai közé ugrottam.Szorosan ölelt magához.
-Nagyon jó ez a haj.-mosolyodott el.Eltoltam,hogy a szemébe nézhessek.
-Így gondolod?
-Tökéletes.Tökéletes vagy.-mért végig.-Körbe vezetlek.-Egy sisakot tett a fejemre és a kezemtől fogva vezetett maga mellett tartva szorosan.
-Mi épül pontosan?
-Egy pár új iroda.Ez az A szárny.Hátul van a B.Itt elől egy park lesz.Szeptember végére készül el.
-Az elég gyors.
-Sok emberem van.-kuncogott fel.
-Mindenki szorgosan dolgozik.
-Így van.-adott egy csókot a számra amitől elolvadtam.Végig simított az arcomon és elmosolyodott.Hirtelen néztem a kezére.
-Mi történt a kezeddel????-bevolt kötve.
-Csak segítettem és történt egy kis baleset.Semmi gond.
-Ah Baron...-nyögtem és toporzékoltam egyet.Felnevetett.-Ne sérülj meg.-öleltem át a kezét.-Jól vagy?
-Jól vagyok cica.Nem vagy éhes?
-De.
-Menjünk enni.Gyere.-húzott vissza a kocsihoz.
Egy közeli étterembe mentünk.Mellém ült és a hajamat simogatta miközben én bőven faltam az ételt.
-Annyira tetszik így a hajad.
-Az anyáméknak nem fog.-nyeltem le egy falatot.
-Leszarom az anyádékat.-felnevettem és rádőltem.Átkarolt és a homlokomnak döntötte az ő homlokát.-Mitől kerekebb a melled?-súgta.
-Menstruációs dolgok miatt.Fáj is.-sóhajtottam.
-Szívesen kezelésbe veszem őket csak nem az étterembe.-kuncogott fel.Elmosolyodva néztem fel rá.
-Nem vagy éhes Mr.Williams?
-Nem te is kamasz.
-Ahj nem szeretem,ha kamasznak hívsz.
-Szeretlek kamasznak hívni.-megráztam a fejemet.-Miért?
-Mert tudom,hogy idősebb vagy....sokkal...és ez engem még inkább fiatalít.
-Nem érdekel,hogy hány éves vagy.
-Engem sem,hogy te.Remélem tudod.-bújtam hozzá.Átölelt és a hátamat kezdte simogatni.-Az apám nagyon furcsán viselkedik mostanában.
-Veszélyben vagy a házban?
-Nem.Elutazott.-súgtam.-Köze van ennek ahhoz,hogy most tolnunk kell az esküvőt?Baron őszintén válaszolj.-Néztem fel az arcára.
-Attól tartok igen.Valaki megrongálta az épületet belül...elég rondán.Sok munka van vele de már dolgoznak rajta az embereim.Ha nem lesz kész három héten belül akkor elveszlek máshol.De minnél előbb hozzám kell,hogy gyere....valami bűzlik nekem és amíg nem laksz nálam nem alszom jól.-simított végig a hajamon.
-Az apám tervez valamit?
-Biztosan.Steve emberei figyelik.Holnap kapok infót.
-Elmondod majd?
-Attól függ.Nem akarom,hogy bajod essen.Te most koncentrálj az esküvőre Ludo.
-Rendben van.
-Milyen az új ruhád?
-Húsz dollárért vettem egy vintage boltban.-hirtelen felkuncogott.
-Nem szarakodsz asszony.
-Fergeteges.Komolyan.Elfog állni a szavad.
-Ludovica nekem mindig eláll a szavam tőled.Mindegy miben vagy.-szorosan átöleltem és készültem,hogy sosem engedem el.
Megmutatta nekem a várost majd este kikísért a reptérre ahol nehezen búcsúztam el tőle.
Este már szomorúan léptem be a házba ami eddig az otthonom volt.De már idegen az egész.
Az ajtót bezártam és megfordultam.Az anyám és pár barátnője meglepődve nézett engem.
-Ludovica!Mi ez a haj????Az esküvő hamarosan itt van.Hogy nézel te ki?
-Jól.-bólintottam.
-Jól?Kisasszony ez a haj botrányos!A punkok hordanak ilyen hajat!-csattanf fel.
-Leszarom.Ilyen lesz a hajam.Nekem tetszik.A vőlegényemnek tetszik.
-Valahogy ki kell szedni ezt a színt.-nézett az egyik barátnőjére.
-De nem akarom!Figyelsz te rám?
-Hogy fogsz mutatni a ruhádban?
-Vettem egy másikat.
-Miii???!!!-anyám hangja hisztérikussá vállt.-Ha az apád meglát...ezért kapsz.
-Azt merjétek meg....Mr.Williams ügyvédje felkeresi majd.-megrázta a fejét.
-Nagy szerencséd van,hogy megbújhatsz a vőlegényed mögött Ludovica.Akkora szerencséd.-vonult el a többi nővel.
-Ki tudja meddig!-hallottam meg az egyik banya morgását....

Szép estét! Remélem mindenkinek tetszett ez a rész is!😊💟❣️💘