Glorioso Belle

◇43◇

Ludovica Williams

Baron dolgozik én pedig meglepni készülöm.
Egy csinos ruhát vettem fel.Szeretem elkápráztatni a férjem.Damian elvitt az irodába.Felmentem hozzá.Tuti,hogy örülni fog nekem.
-Mrs.Williams egy teát csináljak?-mosolyodott el Veronica.
-Nem köszönöm Veronica.A férjem nem tudja,hogy jövök?
-Nem.-mosolygott sejtelmesen.
-Akkor jó.-beléptem hirtelen.Baron háttal volt és pont ásított egyet.-Meglepetés szerelmem!-kiáltottam el magam.Megfordult és elvigyorodott.
-Szia édesem!
-Hoztam sütit.
-Mmmm kérem.-vigyorgott.Leraktam az asztalára.Mellém lépett és csókokat nyomott a nyakamba.-Hiányoztál.
-Nekem is szerelmem.Emlékszel,hogy csináltam neked azokat a szar muffinokat?Most megint csináltam.De most jó lett.-felnevetett.
-Az a muffin isteni volt.Sajnálom,hogy kidobtam.
-Ezt nem fogod.-adtam a kezébe.Beleharapott és elismerően bólogatott.
-Isteni szerelmem.-hajolt le egy csókra.
-Fincsi a szád.Randiznál ma velem?
-Randizok veled Ludovica.Mikor?
-Mmm....négy fele?
-Rendben.Hol?
-A kedvenc éttermedben.Ott foglak várni szerelmem!-mosolyogtam.
-Várj rám ott Mrs.Williams.-húzott közel magához.Megcsókolt mire a nyakába fontam a karjaim.A finom csókjaitól boldogabb lettem.Sokkal boldogabb.
-Annyira várom,hogy este az ágyban ölelj át és pihizzünk.
-Én is ezt várom picikém.Hulla vagyok.
-Szegény picikém.-simogattam a férjem arcát.-Olyan szexi vagy.
-Te is az vagy kicsim.-kacsintott.Végig simított a halántékom mögött lévő tetováláson.Csak egy apró tetoválas.Us.
Szeretem ezt a tetoválást.A jelentése az,hogy csak Baron és én.Hiszen mi mindig csak magunk vagyunk.Csak együtt.Szeretem,hogy bevállalta ő is.Kurva jól áll neki.Igaz,hogy neki jobban el kellett rejtenie azt a pici tetoválást.De imádom,hogy ez is közös.
-Na megyek szívem.Találkozunk négykor.
-Négykor.-nyomott csókot ajkaimra.Nem váltam el tőle elmélyítettem és elkezdtem kibújni a ruhámból.Nem akarom itt hagyni.Kell nekem.-Mmm mit fogunk csinálni?
-Valami jót.-húztam a kanapéig.Levettem a ruhát miközben ő is épp kibújt a sajátjából.
-Várj.-sietett a telefonhoz és valakit hívni kezdett.-Veronica ne engedjen be senkit sem.-letette majd rám nézett.-Szerencséd van,hogy hangszigetelt a fal.
-Akkor sikítozhatok kedvemre.-kacsintottam.
-Ahogy csak akarsz úgy sikíts.-feküdt el a kanapén.Az ölébe másztam és elkezdtem kigombolni a gatyáját.
Könnyen húztam le aztán a bugyimat is.
Hirtelen átfordított és felém kerekedett.
-Nem bírod ki kicsim?-nevettem fel.
-Nem.-nevetett fel.
Az irodában tett látogatásom picit hosszúra sikeredett.
Hosszú csókokkal köszöntem el Barontól.
Már akkor hiányzott.Haza mentem és készülni kezdtem a délutáni találkozónkra.Egy pink fodros ruhát választottam.
A hajamat behullámosítottam és elindultam.Persze csináltam képet neki és el is küldtem neki.
Damian elvitt az étteremig.
Ott foglaltam asztalt majd leültem.Még nem volt négy de a recepciós hölgy ide lépett.
-Mrs.Williams lent várja egy meglepetés a parkolóban.-mosolyodott el.Azonnal nagy vigyorom lett.
-Köszönöm.-felálltam és a liftbe szálltam.Lementem azzal a parkolóhoz.Nem tán vett egy új autót?Vagy esetleg egy csomó rózsát vett nekem!?!!?Tuti!Nagy vigyorogva szálltam ki a liftből és elindultam előre.Kicsit félni kezdtem.
-Baron szívem!Hol vagy?-nem tetszik ez nekem.Azonnal hívni kezdtem az óráról és siettem a lifthez vissza.
-Nemsokára ott vagyok szerelmem csak dugóba kerültem.
-Mi?De hiszen...A recepciós azt mondta,hogy egy megelepetésed van a számomra.
-Mi?-Épp a lifthez értem mikor valaki hirtelen befogta a számat.
Másodpercek alatt ájultam el.
Mikor felkeltem fájt a fejem.Jobban kinyitottam a szememet.Egy pince helység.Hol vagyok?
-Segítség!!!-kiabáltam.Az órám nem volt a kezemen.-Valaki!!-egy ajtóhoz siettem és dörömbölni kezdtem.Hirtelen nyílt ki.Egy idegen férfi jött be rajta.-Engedjen el!Hol a faszba vagyok?
-Kussolsz!-lökött beljebb.
-Engedjen el!!-megrázta a fejét.Julio belépett mögötte.Neh....
-Hello Ludovica.
-Te féreg!-sírtam el magam.-Engedj haza!Ez nem játék!Ez ember rablás!
-Oh és ki tudja meg?
-A férjem!
-Baron most nincs itt Ludovica.Nem tudja hol vagy.Szerinted a férjed mindent tud?
-Megfog találni!-kiabáltam hisztérikusan.
-Oh persze.A halott tested megtalálja majd.
-Mi???!!Nem!Eddig nem süllyedhetsz!
-Meglátjuk.Hagyj magunkra.-nézett a másik pasira.Az kiment és becsukta az ajtót.-Te egyre szebb vagy Ludovica.-közelebb jött.Belemászott az aurámba.Végig simított a bőrömön.Elfordítottam a fejemet és imádkoztam,hogy Baron keressen engem.-Lett egy tetoválásod?Us...persze...te ennyire szerelmes vagy abba a hülye angol pasiba?-kényszerített,hogy ránézzek.
-Igen!Szeretem őt!Teljes szívemből szeretem!Miért nem lehet ezt elfogadni???-megrázta a fejét vigyorogva.
-Most nem véd meg téged.-taszított a földre.Nem fordultam meg.Nem akartam látni.-Fordulj meg te csitri.-Nem tettem.-Mondom fordulj meg te kurva!-rántott fel.Viharos tekintetét álltam.
-Julio!-az ajtó kinyílt.Az apám!
-Apa!Apa!-szaladtam oda azonnal és átöleltem.A nyakába borulva sírtam.-Kérlek vigyél haza.Julio egy bolond!
-Oh kedvesem persze.Baron már jön érted.-azonnal megnyugodtam.
-Hála az égnek.Akkor menjünk és várjuk!-Julio és az apám is felnevetett.
-Hogy elhitte.Ez vicces.
-Mi?
-A férjed nem jön ide te kis hülye.Te vagy Baron leggyengébb pontja.Te vagy nekünk a legjobb fegyver ez ellen a faszkalap ellen.Ez van Ludovica.-Meredten bámultam magam elé.
-Nem vagyok semmilyen fegyver.Baron nem fog megtörni nektek.
-Nem?
-Szerintem a felesége halála eléggé megtöri majd.-Ekkor megértettem.
-Szóval....azért adtál neki.Nem csak a maffia volt a lényeg.Te az egész Williams vállalatot akarod.Baron cégét is.Mindent.Odaadtál remélve,hogy úgy belém szeret,hogy majd belehal a fájdalomba,ha elveszít.Most pedig.Most pedig...a saját gyermeked megölöd?-töröltem meg a szemem.
-Nem vagy a gyerekem.Nem én vagyok az apád te ostoba!-nevetett fel.
-Mi?
-Jól hallod.Julio örökítsd meg a segély kiáltásait ennek a kis hülyének.
A következő pillanatban Julio a földre lökött és megütött.
Hangosan felsikítottam mikor a hajamtól fogva feltépett.
-Most üzenj a férjednek.-súgta a fülembe.-Gyerünk mondd el az utolsó szavaidat.
-Baron!Nagyon nagyon szeretlek!-sírtam fel.A következő amit megéreztem a tarkómnál egy hatalmas ütés...itt szakadt meg a világ...

Sziasztok!
Remélem ez is tetszett nektek.Kicsit felbonyolódnak a szálak....
Hamarosan jön a kövi 😌

❤️‍🔥❤️‍🔥❤️‍🔥❤️‍🔥❤️‍🔥❤️‍🔥❤️‍🔥❤️‍🔥❤️‍🔥❤️‍🔥❤️‍🔥❤️‍🔥❤️‍🔥❤️‍🔥❤️‍🔥