Sulis szerelem

A táborban

17.rész

4 órát ültünk a buszon. A helyszín a Balaton volt. Mikor megérkeztünk, leszálltunk. A csomagjainkat a kezünkbe nyomta a sofőr. És elindultunk a kijelölt úton. Ez kapuhoz értünk, ahol egy fehér boríték várt minket.

Kedves fehér csapat!

10 peretek van átjutni ezen a kapun. Ha nem sikerül, a versenynek számotokra vége!

Sok sikert!

- Át kell jutnunk a kapun! – Kiáltja Emma.

- Nem mondod? – gúnyolódik Máté.

A kapu le volt deszkázva. Máté és Emma feszítővasat kerestek, addig Szabi próbálta leszedni a deszkákat. Én pedig gondolkodtam, és elkiáltottam magam.

- Megvan. A legszélső deszkát jobb oldalon toljátok el balra.

- MI?

- Csináld!

A csapat követte az utasításaim. Így ki tudtuk kinyitni a kaput. Amikor átléptünk a kapun nagy tapssal fogadtak minket a már bejutott csapatok. Azonban a szervezők még nem voltak ott. Sokkal több időre számítottak. Gyorsan oda rohant a főszervező, Dávid.

- Sziasztok fehér csapat! Ne haragudjatok, hogy nem voltam itt az érkezéseteknél, csak azt hittem több idő lesz bejutni. Rekord idő? 3 perc 42 másodperc! Gratulálok! Foglaljatok helyet a padoknál. Nekem mennem kell fogadni a következő csapatot.

- Rendben. – bólintottunk, és elindultunk a padok felé. Kinéztünk egy helyet, és elfoglaltuk. Vártuk a többi csapat érkezését.

Mikor minden csapat megérkezett, az étkezőbe mentünk. Megkaptuk az eligazítást. Kiosztották a faházakat, csapatok szerint. A tábor valami eszméletlen csodás volt. Volt medence, volt focibája, gyúrásra alkalmas hely. Azonban Internet nem volt mindenhol. Csak az étkezőben és a kerítés alatt. Miután kipakoltunk kimentünk szét nézni, ismerkedni. Ez nekem kicsit nehezebb volt, mivel zárkózott típus vagyok. Máté és Emma elmentek a medencéhez. Szabi velem tartott. És amikor már nem láttuk Emmáékat megfogta a kezem és elindultunk a focipálya felé.

- Haragszol még? – kérdi félve.

- Egy kicsit. De nem a történtek miatt, hanem azért, mert csak úgy ott hagytál. - magyarázom.

- Ne haragudj. Hogyan tehetném jóvá?

- Légy jó fiú.

- Rendben. Kérésed számomra parancs. – erre akaratlanul is felnevettem.

Miközben a pálya felé tartottunk sok csapat jött velünk szembe. akik épp a medence felé indultak. Fürdőruha volt rajtuk. Lányok voltak bőven. Feltűnt, hogy Szabi nagyon utánuk nézett és egyre-egyre rá is kacsintott. De azért fogja a kezem..............