𝔼𝕡𝕣𝕖𝕤 ℂ𝕤𝕠𝕜𝕠𝕝𝕒́𝕕𝕖́ |𝐓𝐚𝐞𝐊𝐨𝐨𝐤 𝐟𝐟| [B̶e̶f̶e̶j̶e̶z̶e̶t̶t̶]

🍫18🍓

HoSeok szemszöge:

Miután a vámpírok "újraélesztettek" elmondásuk szerint napokig nem keltem fel és felváltva őrködtek felettem. Igaz, tudtam, hogy Kook jóval erősebb és gyorsabban fel fog kelni, de nem készültem fel arra, hogy ilyen gyorsan.

-Hobi...Eper... -dönti oldalra fejét és lassan kezdi felnyitni szemeit. Ébredezik és tudom, hogy ha meglát óriási bűntudata lesz amiért megölt egy vámpírt aki csak jót akart és... Félek, hogy engem fog hibáztatni, hisz én kiabáltam mikor szívni kezdte a nyakam. Ha nem kiáltok, akkor talán nem öli meg azt a vámpírt...

-Mmmm....-fordult át a másik oldalára Kook. Most csak hülyít minket a felkelésével, vagy mi?

-Alszik? -kérdezte Jimin suttogva.

-Úgy néz ki. -pislog nagyokat Nam.

-Kook. Hé. Kelj fel. -rázza meg gyengéden az alfája vállát Yoongi.

-Mmmmm...-fordul meg ismét, majd egy kis várakozás után felnyitotta szemeit.

-Jól vagy? -gyűltek köré a többiek, de én a háttérben maradtam. Nem akartam, hogy egyből velem legyen szemben.

-Aham...De...Mi történt? -nézett körbe fáradt tekintettel.

-Itt voltak a vámpírok és kiszívták belőled a mérget. Kiderült, hogy tök jó fejek. -meséli Jimin.

-Mi? De...de megölték Hobit. Hogy lehetnének kedvesek? -kérdezte dühösen és már fel is tervezett ülni, az eddigi fekvő helyzetéből, de Yoon lent tartotta.

-Igazság szerin... -lépnek el előlem a többiek. -Hobi él... -mutatott rám Nam.

Félve néztem az alfámra, aki csak vörös szemeivel és eltátott ajkaival nézett, majd mikor hatására szemeim kék fényben világítottak fel, azonnal felugrott ülésbe, majd fel is állt.

-Hogy? Hogy vagy életben? Láttam! Éreztem, hogy meghalsz. -néz végig rajtam, majd lassan vállamhoz ér, hogy tényleg itt vagyok e, vagy csak képzelődik.

-Mi? Ti tudtátok? Hogy lehet életben? Mi ez az egész? Csak álom volt? Vagy...vagy meghaltam? De akkor ti nem lehetnétek itt... Csak álmodom? Ez csak a képzeletemben játszódik le igaz? Ez nem lehet a valóság. -forog körbe körbe a szobában miközben a többiekhez beszél.

-Mi ez az egész? Válaszoljatok már!!! -ordít dühösen.

-Kook feküdj vissza. Még nem nyerted vissza az erőd teljesen. -megy hozzá közelebb Jin.

-Nem! Először válaszokat akarok! Mi ez az egész? Hogy lehet életben? -mutat rám dühösen és én már a sírás határán vagyok.

-Életben maradt, mert a vámpírok megmentették ahogyan most téged is. -feleli Joon.

-De... mi? Én megöltem... megöltem az egyiket... hogy menthettek meg? Mi... -próbálja feldolgozni a dolgokat és az ágyába is visszaült.

-Tényleg HoSeok. Miért is telt két hétbe mire visszajöttél? Annyi ideig biztos nem "gyógyulgattál". -néz felém Yoo. Oh basszus.. Ez volt még az a kérdés amitől féltem...

-Tudom, hogy hamarabb kellett volna jönnöm és tudom, hogy későn jöttem... -hajtom le a fejem belekezdve- Tényleg hamarabb akartam, csak egy hétbe telt visszanyerni az erőm utána pedig valahogy meg meg akartam hálálni a vámpíroknak a dolgokat, így maradtam náluk még pár napig, segédkezni. Ezután pedig... Hát idő volt mire összegyűjtöttem a bátorságom visszaállítani miután egyik nap estéjén visszaindultam, de aztán láttam milyen boldogok Taehyunggal... Ééés a temetőben is jártam ahol pedig üres volt a sírom. Mintha nem is tettek volna rá virágot... Senki sem... Tehát sok ideig úgy voltam vele, hogy jobb "halott" maradok, viszont utána megtudtam, hogy Kook rosszul van és hát azért jöttem végül vissza... -fejeztem be a dolgokat.

-Jaj Hobi... A sírodon azért nem volt virág, mert bármikor elmentünk és raktunk rá egy héten keresztül nem bírtuk feldolgozni, hogy már nem vagy, így a suli kezdete után nem mentünk oda... Nem akartuk látni a sírod, mert az csak arra emlékeztetett, hogy nem vagy többé. Nem mintha minden egyes hely a világon nem arra emlékeztetett volna. -ölelt át Chim együttérzően, majd mindenki követte, csak Kook próbálta még mindig az ágyban feldolgozni a dolgot, hogy élek...

-Gyilkos vagyok... Megöltem egy vámpírt. Megöltem egy vámpírt, mikor nem is tett semmit. Ha Hobi él, akkor neki is élnie kéne... Megöltem. Megöltem egy ártatlant!!! -néz ránk könnyes szemekkel JungKook.