𝔼𝕡𝕣𝕖𝕤 ℂ𝕤𝕠𝕜𝕠𝕝𝕒́𝕕𝕖́ |𝐓𝐚𝐞𝐊𝐨𝐨𝐤 𝐟𝐟| [B̶e̶f̶e̶j̶e̶z̶e̶t̶t̶]

🍫42🍓

-Ki... vagy...te? -kérdezte HoSeok akadozva az ámulattól.

Ez a farkas ugyanis nem akármilyen farkas. Lány, ráadásul alfa. Egy alfa lány és eléggé szép arcvonású, az biztos.

A vékony test nemének köszönhető, pont mint a hosszú szőke haja, a nagy láncok pedig gondolom az alfa kilétének köszönhetőek.

-Ji...Jiho...-néz nagy piros szemeivel Hobiéba.

Nem is ártalmas ez a farkas. Csak egy fiatal lány.

-Értem. Tehát Jiho. Én HoSeok vagyok, de hívhatsz nyugodtan Hobinak. -vigyorog a lányra bemutatkozása közben, mire Jinnel összenézünk.

-Hobi, gyere egy kicsit. -húzzuk visszább kicsit a mosolygó fiút.

-Igen? -kérdi suttogva, mikor olyan két méterre értünk a lánytól.

-Oké, hogy szeretsz barátkozni, de mégse kellene ilyen közvetlennek lennünk vele. -suttogja Jin.

-Mégis miért?

-Talán mert nem ismerjük? Nem adhatunk ki neki mindent egyből magunkról.

-Dehát csak egy sebesült farkas. Kinek tudna ártani? És amúgy is, elkapták a vadászok, ráadásul alfa. Még a kijutásban is segíthetne.

-Oké de akkor is. Akkor mi használnánk ki őt. -ellenkezem.

-Dehogy. Az ő érdeke is a kijutás. -cáfol rám Hobi.

-Egyáltalán mennyi idős lehet? Nem néz ki túl soknak...-gondolkozik el Jin hangosan, így félbeszakítva a Hobival vívott tárgyalásunkat.

-Jogos kérdés. -bólintok és sarkon fordulva indulok a lányhoz.

-Szia Jiho. -guggolok le a szeppent lányhoz. -Én TaeHyung vagyok. Ne vedd tolakodásnak, de... milyen idős vagy? -tértem egyből a lényegre.

-Ti...tizenöt... -pislog nagyokat. Hmm..Nem túl idős, de nem is annyira fiatal.

-És szeretsz táncolni? -jelenik meg vigyorogva mellettem Hobi.

-Szerintem nem éppen ez a legfontosabb... -húzza hátrébb a napraforgót Jin.

-Honnan jöttél? -fordulok vissza a lányhoz.

-Nem...nem emlékszem...-hajtja le a fejét szomorúan.

-Amnéziás? -fordultam hátra a többiek felé.

-Mire emlékszel akkor? Emlékszel rá, hogy hogy kerültél ide? -guggolt le mellénk SeokJin.

-Nem nagyon... csak.. csak arra, hogy futottam...

-Mi elől? -kelti fel érdeklődésünket, de az egyetlen akikre tudunk gondolni természetesen a vadászok. Csak nem egy mezei nyúl üldözte.

-Előlük...üldöztek...és..aztán...aztán nem tudom...nem emlékszem...minden elsötétült. -sírta el magát Jiho.

-Semmi baj. Majd eszedbe jut. -nyugtatja a lány átölelve Hobi. Talán kicsit túl közeli hozzá...

-Áh...-nyúl fejéhez a lány. Egy nagy vérző seb van rajta. Lehet emiatt van emlékezetkiesése?

-Nagyon fáj? -veszi szemügyre HoSeok. Ahj istenem mond, hogy nem zúgott belé... Nincs bajom a lánnyal, de nem ismerjük. Még csak most látjuk először. Nem azt mondom, hogy veszélyes vagy ilyesmi, csak szerintem kicsit...kicsit többet kéne róla tudnunk ahhoz, hogy megbízzunk benne és közelien viselkedjünk vele. Bár ezt én mondom, aki simán bement egy számára akkor idegen házába és az ágyában is volt mikor a sebeit látta el. (JungKooknál a vámpír harapáskor)

-N-nem...Jól vagyok. -tápászkodik fel ülésbe Jiho.

-Biztos? -nézett végig a lányon Hobi, mire az egy aprót bólintott. HoSeok hatására én is végignéztem a lány testén, ami kicsit piszkos volt és volt rajta pár seb is, de ha azoktól eltekintünk, akkor nem akármilyen lányról van szó. Nagyon is jól néz ki. Vékony alkatát miniszoknyája és fehér blúza kiemeli. Ajkai vörösek és elég teltek, sötét szempillái kiemelik csillogó szemeit.

Elég szép leányzó és még talán nekem is tetszene, ha már nem másba szerettem volna bele, de ezt már sosem tudjuk meg.

-------------

/Jiho az OH MY GIRL Kpop banda tagja és valójában nagyon nem ismerem és nem is hallgatom őket, de majd talán rájuk nézek a későbbiekben. Ezzel pedig csak annyit akartam jelezni, hogy nekem csak a neve és a kinézete kellett a storyhoz, de egyébként nem fog hasonlítani a valós személyhez. (a nevet hamarabb kitaláltam, hogy benne lesz a könyvben, minthogy tudtam volna, hogy van egy ilyen kpopper lány😅)/