Aurora Stark

23.

Másnap korán elindultam, hogy megkeressem Thort, aki nemrégiben tért vissza hozzánk, hogy visszavigye Lokinak a pár nap alatt hozzánőtt párnát. Ami mellesleg apám párnája, és nem is értem, hogyan került hozzá.

Egyenesen a Toronyba mentem, majd amint felértem a szintre rögtön le is csapta a köpenyben mászkáló Thorra.

- Jó reggelt! Figyelj csak, elviszel Asgardba? - kérdeztem rögtön mielőtt ő visszaköszönhetett volna. Összehúzta szőke szemöldökeit és mellkasát ütögette a nemrég félrenyelt ételtől.

- Minek? - kérdezte köhögve. Szinte fuldoklott, az arca már majdnem vörös volt. Clint kisétált a liftből, majd amint meglátta a fuldoklót átsprintelte a nappalit, hogy egyenesen megmenthesse szeretett barátunkat.

- Az lényegtelen, szóval? - támaszkodtam az asztalra, míg néztem a kenyérdarabkát kijönni a szájából és egyenesen a homlokomra pattant. - Komolyan?!

- Ezt én is kérdezhetném - vonta fel szemöldökét Clint, miközben az asztali tálból elvett egy almát, majd megtisztította a ruhájában. - Thor fuldoklott! - hívta fel a figyelmem.

- Ja, bocs. Szóval?

- Nem tetszel most nekem, és most nem tekintelek a barátomnak - emelte fel fejét sértődötten Thor, miközben elnézett rólam.

- Aha, na fejezd be a duzzogást és hozd a Mjölnirt.

Megforgatta a szemét, de tette ahogy kértem. Clinttől elköszöntünk, majd a tetőre mentünk és megálltunk a közepén. Thor köhögött egy kicsit, aztán mondani kezdte a szöveget köhögésekkel.

- Ha lehet most köhögésmentesen, köszi - tette keresztbe a kezem, majd a dühösen rámnéző Thort figyeltem. - Hajrá! Úgyis szereted a kihívásokat.

- Tudod egy kis víz jólesne...

- Thor!

- Jól van na!

Magához rántott, majd egy fényes cuccban találtam magam, ami felfelé vitt minket. Mintha egy szivárvány belsejében repültem volna. Thorra néztem, aki vörös arccal tartotta vissza köhögését.

- Mindjárt odaérünk - mondta, miután kellően kiköhögte magát.

Pár másodperc múlva úgy lett, ahogy mondta. Egy helységbe érkeztünk, aminek a közepén egy ember állt felszerelkezve, és elfordította a kardot. Thorral üdvözölték egymást, majd a férfi felém fordult.

- Aurora Stark lenne? - kérdezte. Én bólintottam válaszképpen, mire  folytatta tovább. - Már vájrák önt a palotában.

- Elkísérlek oda - jelentette ki az istenség, majd karon ragadott és Mjölnirt megpörgette, majd annak segítségével végigmentünk a fényes járda fölött, majd a palota udvarában értünk földet. - Hozatok szolgákat. Így nem mehetsz be! - nézett végig rajtam.

- Mi bajod van vele? - néztem végig én is magamon. Jó, nem volt egy királyi ruha, de próbáltam mindent kihozni az így is szegényes gardróbomból. - Direkt a kedvenceimet vettem fel!

- Akkor sem mehetsz be így! - Nem sokkal később már két szólgáló vette át a helyét. Bevittek a hatalmas, aranyozott palotába, majd egy szobába is bevittek.

Gyönyörűbbnél gyönyörűbb ruhákat hoztak be, de egyik sem volt jó rám. Némelyik túl szoros volt, némelyik pedig túl bő. Alig maradt már ruha, ezért gyorsan bevetettek az egyik darabból, majd fel is adták rám. Ha nálam minden nap ilyen lenne, imádnám az életem!

Minden lánynak az az álma, hogy hercegnő legyen és a hercege majd fehér lovon vágtat majd hozzá lassított felvételben. Nekem tényleg ez volt az álmom. Nem viccelek! Meg is beszéltem Thorral, hogy majd ha felnövök én lehetek Asgard hercegnője. Azóta sem jött össze.