Az utód

Hetvennyolcadik rész

December 24. Szenteste.

A Karácsonyi Bál napja..

Az én időmben nem volt ilyen de a vendégeknek hála most van.

Egész nap a sürgés forgás volt, hogy estére mindent csak a helyére kelljen varázsolni, és mivel én is úgymond részese vagyok segítenem kell.

Amivel nem is lenne gondom mert szeretek segíteni és élvezem hisz.

Három zavaró tényező van.

Mr. Bumfolt.

Madame Maxime.

És hogy ki kell öltöznöm..

Igen ma megtalált McGalagony és bejelentette, hogy ma nekem is ki kell öltöznöm meg ne merje látni rajtam ezeket a ruhákat amik olyanok mintha kém lennék.

Itt csak kérdőn és zavartan néztem, mert nem tudtam elképzelni, hogy mi jelenthet ez a szó és később Harry-éktől kérdeztem meg akik elmagyarázták nekem, persze mint mindig most is ki röhögtek.

Szóval ma Mr. Bumfoltól kellett kérnem kilépőt, hogy haza tudjak menni anyámtól lopni egy ruhát.

De hát persze, hogy csak úgy akart elengedni, hogy ő is jön velem vagy nem mehetek el ami nem lett volna túl jó ötlet ugyanis nálunk lakik Sirius bácsi és ha meglátja, akkor a házat el fogják lepni az Aurorok engem kicsapnak sőt lehet a többiekkel bezárnak az Azkabanba amiért rejtegetük, így egy kis segítséggel de megoldottam, hogy egyedül menjek haza.

Azért az ikreknek szóltam, hogy amíg nem leszek lendüljenek akcióba meg a bálon is nyugodtan.

Mikor haza hopponáltam senkit nem találtam a házba pedig felkutattam minden egyes szobát.

Nem tudtam elhinni, hogy megint az Odúba voltak szerintem el sem jönnek onnan de hogy oda vinni Sirius bácsit az már valami ultra nagy felelőtlenség.

Bosszúsan oda hopponáltam az Odú konyhájába ahol most mindenki nagyban vacsorázot.

Fura nem ilyen korán szoktak.

Bosszúsan néztem végig amikor is megakadt a szemem a fiún akit az együtt töltök éjszaka óta nem láttam és nem is hallottam róla.

A szívem hevesebben kezdett el verni, és majdnem rá mosolyogtam mikor megláttom, hogy ki ül mellette amivel nem is lett volna gond de most mintha hízott volna vagy nem is tudom.

Egy dologra tudtam gondolni de az nem lehet, hisz azt mondta, hogy nem voltak együtt max kétszer és az sem most volt.

Hazudott volna megint?

Csak azért, hogy ágyba csalógasson?

A könyek marták a szemem.

Átvert megint.

Szemétláda.

Minnél előbb elkelett onnan tűnnőm külőmben olyat teszek amit nem fogok megbánni de örök sebet okozok.

A tekintettemmel gyors megkerestem anyumat.

- Mit keresel itt kislányom? állt fel egyből a helyéről a házi asszonnyal együtt.

- Khm kellene valami ruha! néztem rá könnyes szemmel és már a hangom is kezdett be rekedni.

- Ruha? Ohh ma van a bál! csapott a homlokára óvatosan..

- Igen és nem lehetek ilyen öltözékben! mutattam végig magamon.

- Nem is odavaló! helyeselt Molly néni.