Az utód

Kilencvennegyedik

- CORPORIS CORPORIS .
Pone in me potestatem tuam, et jurabo tibi perpetuam fidelitatem. Da mihi omnia quae habes.
Misericors domine, ero fidelis servus tuus, quamdiu vivam, si permittas me esse possessorem hujus corporis futurum!

Kezdte el kántálni Amelia én meg hirtelen újra térdre rogytam.

Hiába küzdöttem, éreztem, ahogy Amelia egyre közelebb jutt ahhoz, hogy el foglalja a testem.

Halványan be villantak emlék képei amik vele történtek még a régi időkben és innen már csak sejtettem, hogy sikerülni fog a terve miszerint el foglalja a testem így meg szerezve az erőt ami nem adatik meg neki oly rég.

Charlie szemszöge:

Épp egy Norvég Tarajos Sárkányt láttam el aki épp ellés előtt áll és meg sérült a hasa amikor is Greg a jobb kezem, jön be, hogy a családtagjaim itt vannak és beszélni akarnak velem.

Egyből rossz érzés fogott el engem, mert ők nem szoktak csak ilyen váratlanul ide jönni.

Egyből a legrosszabbakra gondoltam és ezt Greg észre vette rajtam, ezért át vette tőlem a sárkány ellátását így én sietni kezdtem az irodák felé.

- Apa, Bill mi történt? Mit kerestek itt? rontottam be mikor is nem két vidám férfival találtam szembe magam, hanem két meggyötört koszos emberrel.

- Mi folyik itt? csuktam be az ajtót és eléjük álltam.

- Nagy baj történt tesó! sóhajtott fel Bill.

- Miért? Mi van? Bökjétek már ki! kezdtem egyre idegesebb lenni.

- Cassie eltűnt! nyögte ki nehezen apu.

- Hogy tessék? De az hogy lehetséges? Mikor és hogyan? ültem le idegesen a székembe.

- Megtámadták őket a Halálfalók apa Tonks és Lupin Ginny és Harry után szaladtak amikor ők üldözőbe vették őket a többiek addig a tűzet próbálták eloltani amit azok okoztak de anyu nagyon aggódott apuék miatt így utánuk küldte Cassiet!

- És ti nem láttatok vagy halotattok semmit?

- Nem fiam semmit mi is csak akkor tudtuk, hogy utánunk jött mikor már vissza értünk bíztunk benne, hogy csak el tévedt de sajnos nem így volt!

- Haza kell mennem! álltam fel és ki mentem az udvarra össze hívva az összes emberem.

- Sajnálom fiúk amit most mondani fogok de haza kell mennem. Ennek az az oka, hogy ma este az eljövetelem után meg támadták a családom és el rabolták a barátnőm. Tudjátok, hogy nem szívesen hagylak itt titeket se a Sárkányokat de most szükségük van rám! hajtottam le a fejem a mondat végére.

- Ugyan Charlie haver ne hülyéskedj teljesen meg értjük! fogta meg a vállam együttérzően Greg és mikor fel néztem a többi emberem is mosolyogva bologatott.

Ezt szerettem bennük, mindig megértőek és soha nem panaszkodnak.

- Biztos fiúk? Tudom mennyi munka van és hát Tom is otthon van a feleségével, aki most szült kevesen vagyunk!

- Hidd el megoldjuk igaz nem lesz egy ilyen jó főnökünk mint te de hidd el menni fog!

- Greg te sokkal jobb vagy főnöknek mint én! néztem rá.

- Na most már indulj haza mentsd meg a barátnőd! kezdett el nevetve tolni az irodám felé.

- Jó jó, vigyázzatok magatokra próbálok minél előbb vissza jönni de akkor már lehet nem egyedül jövök!

- Most már ideje lenne be mutattnod az asszonyt apám!

- Sziasztok!

Gyors össze szedtem a cuccaim majd apuékkal együtt el hopponáltunk az Odúba.

Cassandra nélkül olyan csendesnek tűnt minden nem töltötte be a helyiséget a csilingelő hangjával se azzal a kellemes vanília illatával.

Igazam lett anyu magát hibáztatja a történések miatt így nagyon nehezen sikerült csak meg nyugtatnom annyira, hogy végre le tudjon feküdni aludni.

Mi addig terveket szövőgedtünk, hogy vajon hol lehet Cassie de mindig a Malfoy Kúriánál kötöttünk ki.

Hajnali 4 felé járhatott az idő mikor egy halk pukkanással megérkezett hozzánk valaki egyből pálcát ragadtam és a be tolakodó torkának szegeztem.

- Nyugi Weasley csak én vagyok! hallottam meg azt a gúnyos pöffeszkedő hangot amitől mindig is felállt a szőr a hátamon.

- Mit keresel itt Draco? engedtem le a pálcám.

- Csak gondoltam helyzet jelentést teszek nektek!

- Miről? kérdezte mérgesen Harry.

- Cassie nálunk van de már nem kaphatjátok vissza!

- Ezt, hogy érted? a víz levert mikor ezt ki mondta... add istenem, hogy ne legyen hallott csak azt ne azt nem bírnám ki..

- Amelia sikeresen megszállta a testét idő kérdése, és végleg át veszi a hatalmat felette, de egyenlőre Cassie küzd láttjuk Amelia arcán a fájdalmat amit okoz neki!

- Hogy érted, hogy megszállta?

- Ti nem is tudjátok? nézett döbbenten.

- Mit nem tudunk? állt fel most már apa is a fotelból.

- Amelia terve az volt, hogy megszállja Cassandra testét ezzel is el venni tőle az összes hatalmát!

- Ezt nem mondta el nekünk mikor vissza tért! tünődőtt el Lupin bácsi.

- Mindegy most már tudjátok de jelzem, hogy Amelia holnap vissza jön el fogja játszani Cassandrat, hogy így a lányok közelébbe férkőzhessen nagyon figyeljetek rá, hogy mire készül. Többet én sem tudok!

- Köszönjük Malfoy! lépett anya be a nappaliba.

- Igazán nincsmit nekem is nagyon fontos, remélem meg találjátok rá a megoldást, hogy vissza hozzátok mi is azon dolgozunk jelenleg anyuval. Jóéjt! köszönt el majd el hopponált a semmibe.

Fáradtan vonszoltam fel magam a szobámba és dőltem el az ágyba.

Könnyező szemekkel aludtam el, remélve, hogy az álmaimban magamhoz ölelhettem az én Egyetlen Szerelmemet.