Az utód

Hetvenkettedik rész

Másnap a bajnokokat ebéd után összehívták az igazgatói irodába, és mivel önagyságos Bumfolt úr testőre vagyok nekem is részt kellett rajta vennem.

Mikor minden versenyző megjelent a tanárjukkal együtt Kupor beállt a kandaló elé ami most jól megvilágította az arcát.

Harry-vel összenéztünk és egy pillanatásból megállapítottuk, hogy valószínűleg beteg a férfi, ugyanis bőre asszott pergament szerű és a szeme alatt is sötét karikák húzódtak amit eddig nem vettünk észre.

- Az első próbát november huszonnegyedikén kell kiállnotok diáktársaitok és a zsűrik jelenlétében!

- A bajnokok nem kérhetnek és nem fogadhatnak el tanári segítséget a feladatok teljesítéséhez. Az első feladat végrehajtásakor egyetlen segédeszközt használhatnak a varázspálcájukat. A második
próbáról az első teljesítése után kapnak tájékoztatást!

-Tekintettel a tusa megerőltető és időigényes voltára, a bajnokok mentesülnek év végi vizsgakötelezettségeik alól!

- Azt hiszem ennyi lenne igaz Albus? nézett rá az igazgatóra felhúzott szemöldőkkel aki most a szokásos piros karosszékében ült.

- Igen, azt hiszem!- bólintott Dumbledore, aggodalmas pillantással fürkészve Kupor arcát.- Biztos benne, hogy nem akar itt maradni, Barty?

- Nem, vissza kell mennem a minisztériumba - rázta a fejét Kupor.

- Nagy most odabent a
fejetlenség, rengeteg a dolgunk… A távollétemben a kis Weatherby intézi az ügyeket… lelkes
fiatalember… az igazat megvallva egy kicsit túlzottan is lelkes…!

Ezen Harry-vel majdnem felnevettünk de nehezen tartottuk magunkat.

Ha ezt Percy meghallotta volna tuti biztos most az egész arca a haja színében pompázna.

- De indulás előtt azért még iszik velünk egy pohárkával, ugye?- invitálta Dumbledore.

- Ne kéresse magát, Barty, hisz én is itt maradok!- unszolta lelkesen Bumfolt.- A Roxfort most a
legizgalmasabb hely a világon! Ne siessen úgy vissza abba az unalmas hivatalba!

- Sajnálom, Ludo!- felelte Kupor, egy pillanatra felidézve régi kimért modorát.

- Karkarov professzor - Madame Maxime - egy búcsúpohárkát?- kérdezte Dumbledore.

Madame Maxime azonban még a kérdés elhangzása előtt átkarolta Fleur vállát, és sebes léptekkel
elindult vele kifelé.

Alighogy kiléptek az ajtón, hadarni kezdtek valamit franciául.

Karkarov intett Krumnak, és ők is távoztak, hangos méltatlankodás nélkül.

- Harry, Cedric ti is elmehettek! biccentett az igazgató a két fiúnak akik egyből ki is iszkoltak.

Így hát most egyedül maradtam Bumfoltal és az igazgatóval.

Hurrá..

- Kisasszony, mivel Ön már nagy korú és nem az iskola tanulója bátorkodom megkérdezni, hogy kér egy pohárkával? mosolygot rám az idős férfi.

- Köszönöm szépen nem uram szolgálatban vagyok! mosolyodtam el halványan majd oda sétáltam a kis Fawkes-hoz aki szépen figyelt mindent az álványáról.

Nem tudom mennyi idő telhetett el de már untam egy helyben álni és hallgatni őket, ezért leültem Bumfolt melletti fotelba és onnan hallgattam az unalmasabbnál unalmassabb beszélgetést.

- És milyen az Akadémia kisasszony? kérdezte oldalra biccentett fejjel.

- Remek hely sok mindent tanultam ott!