A herceg ¶Befejezett¶

15.

- Anya !- dörzsölte meg apró kezével szemét Jacob .
- Gyere te álomszuszék !- vettem át kezembe .
- Gyönyörű család vagytok ! - zavaromba anyára néztem tudom hogy csak bok volt de akkor  is ..
- Ez csak is a mellettem lévő személynek köszönhető !- kapott oldalamra Noah .
- Kérlek ne előttük..- turtam vállába fejemet.
- Kicsikém ez természetes reakció ..- kuncogot fel anya.. persze hogy természetes reakció ..
- Gyere közelebb hadd lássam végre az unokám ! - lassan a földre tettem Jacob-ot.
- Kicsikém ! Ők ott a nagyszüleid ! Köszönj nekik !- csókoltam homlokára.
- Anya .. de nem ő a nagymamám ?- mutatott zavarodottan a királynéra .
- Édesem . Ők mindannyian a nagyszüleid ! - nevetünk fel hangosan , imádom amikor ilyeneket mond . Olyan vidám hangulatot képes okozni.

***

- Imádom ! Ugyan olyan mint amilyen te voltál kicsinek .- nézet kettőnkre anya .
- Anya ..engem már nem is szeretsz? - nézet anyára könnyes szemmel a húgom.
- Kis buta . Lyiona a bátyádat régen nem láttuk te pedig nem is találkoztál vele ..- nyomot orrára egy puszit . Azt hiszem félt tőlem annyira visszahúzódó ..
- Van egy jó ötlettem ! - csapott össze kezével hirtelen apa .
- Gyerek csere !- jelentette ki mosolyogva.
- Gyerek csere ? - néztünk össze Noah-val .
- Igen . Jacob velünk jön a kertbe még te és Lyiona itt maradtok . - nem is tudom nem szeretnék sokáig külön lenni a fiamtól .
- Velünk lesz az apja nem kell aggódni , szeretném ha egy kicsit közelebb kerülnétek egymáshoz!- azt hiszem ezt a húgom nem igazán szeretné.. persze ez se rajtam fog múlni .

- Kint találkozunk negyed óra múlva !- csókolt homlokomra Noah .
- Rendben!- álltam közelebb Lyiona-hoz .
- Hagyj békén.. ne érje hozzám!!- amint a többiek elmentek a húgom viselkedése 180° fordulatot vett .
-  Lyiona ..mi a ..- kezemre csapott majd hátrébb lökött. Magasabb vagyok nála de azt hiszem gyengébb..
- Ne vedd a szádra a nevemet! - mi a fene van vele ? Anyáék nem ilyennek nevelték,  abban biztos vagyok.
- Mi történt ? Miért vagy ilyen ?!- próbáltam közeledni felé.
- Hagyj békén te mocskos.. korcs .. Miért kellett vissza jönnöd? Mindent elveszel tőlem .. Semmi nem elég neked ? - dobta magát a földre majd hangos sírásba kezdett. Már semmit nem értek.. miről beszél és miért beszél így .. olyan mintha nem is egy 7 éves gyerek lenne ..
- Mi történt ..- rohant be a terembe anya utána pedig a többiek . Meg oldottam volna egyedül is..
- Meg.. megütött ..- hátrálni kezdtem , mégis mi a fenét tettem én ellene.. nem is ismer és lehetőséget se add arra hogy megismerjem.

- Én.. én .. nem csináltam semmit ..- néztem körbe könnyes szemmel.
- Shh , Arian . Tudom hogy nem csináltál semmit !- húzott erősen magához Noah , rázkodni kezdtem csak ki akkarom adni magamból az érzelmeket .
-Lyiona mégis miért hazudsz ?- húzta fel a földről anya .
- Én.. én .. nem hazudok !- kezdet el toporzékolni .
- Igen is hazudsz . A bátyád egy légynek se tudna ártani , szerinted képes lenne egy törékeny kislányt bántani ?- nem akkarom hogy a húgom miattam kapjon szídást .
- Elegem van .. miért mindig ő ? Anya .. engem nem is szeretsz ő pedig .. gusztustalan és gonosz elf.. utálom .. utálom őt..- nézet rám égő szemmel. Noah egyre jobban szorít , tudom hogy az előbb hallott dolgokra nem fog jól reagálni.
- Az én anyukámat senki nem bánthatja !!- lépet Lyiona elé Jacob majd meg húzta a haját.
- Jacob.. Nem szabad ..- szakadtam el Noah-tól .
- Kérj bocsánatott tőle !- húztam magamhoz .
- Nem !- ne most feleseljen nekem vissza..
- Kicsikém , kérj szépen bocsánatot tőle !- megrázta a fejét , miért olyan önfejű mint az apja ?
- Először kérjen ő bocsánatot ..,- nézet húgomra dühösen .