9.

976 59 4
                                    








2 héttel később:










- Anyaa.. ébredj ma van a nagy nap !!- azért igazán hagyhatott volna tovább aludni .. az elmúlt éjszakaim nem voltak a legfényesebbek.
- Tudom édesem!- öleltem erősen magamhoz . Örülök annak hogy boldog és bárcsak én is így gondolnék erre az egészre.. Nagyon nincsen kedvem vissza menni inkább maradnék itt és élném a nyugodt kis életem. Természetesen nem így fogok tenni hiszen Noah és Jacob a legfontosabbak az életemben . Az ő örömük előrébb való mint a sajátom , ez a feladata egy anyának . Néha úgy érzem hogy Noah nem az a felnőtt férfi akitől gyermekem született.. sokszor olyan mint egy óriás gyerek .
- Várod a mai napot , Jacob ?- sietett be a szobába a reggelivel . Az elmúlt időben mindig ez volt , bármilyen korán ébredtem ő már ébren volt és reggelivel várt .
- Nagyon várom !! - kezdett el ugrálni az ágyon , mégis hogy van ennyi energiája .. igaz még gyerek és legalább így este egyből ki fog dőlni.
- Ne ugrálj ennyire , ki fogod ütni apa kezéből a tálcát !- húztam magamhoz Jacob-ot majd lábamra ültetettem . Noah megint kezdi minden egyes " apa " megszólításnál a szívét fogja .. azt mondta nem tehet róla az évek most pótlódnak be ..

















- Nagyon finom !!- tömött szájába egy hatalmas kenyeret, Jacob.
- Lassabban , édesem . A végén még megrontod a hasad..- húztam arébb tőle a tálcát.
- Arain , te miért nem eszel ?- fordított maga felé Noah.
- Nincsen most étvágyam , talán majd később eszek . Viszont te egyél nyugodtan kell majd az energia !- nyomtam szájába egy tojást .
- Nekedh is kell ..- tudja jól hogy nem vagyok vevő arra ha valaki teli szájjal beszél.
- Arian , jól vagy? - nyelte le a hatalmas falatot majd maga felé fordította arcomat.
- T.. természetesen jól vagyok ..- vörösödtem el .
- Olyan sápadt vagy ..- tette homlokomra kezét ..
- Tényleg jól vagyok , ne aggódj ennyit.. egyél mert még segítened kell pakolni.- csókoltam arcára majd arrébb húzódtam .










**










- Hiányozni fog te kis házikó ..- imádtam itt élni igaz hogy nem volt valami nagy de pont ezért szeretem..
- Arian .. ez csak egy ház.. és amúgy is ez ugyanúgy a tiéd . Bármikor eljöhetsz vagy eljöhetünk ide !- simitott gyengéden vállamra. Még hogy ez csak egy ház .. ez volt a menedékem négy hosszú évig.. bármi történt itt mindig megnyugodtam az egész hangulat itt más volt. Tényleg olyan volt mint egy rejtekhely minden elől .. az emberek a kritikák..
- Biztosan jól vagy ? Nem ettél semmit még ma .. úgy nézel ki mint aki bármelyik pillanatban összeesik ..- húzott magához gyengéden .
- Ha gondolod akkor még maradhatunk .- azt már nem . Tudom hogy Jacob mennyire örül annak hogy elmegyünk nem akkarom hogy miattam szomorú legyen .
- Nem . Menjünk szépen .- löktem arrébb magamat majd fejemre húztam a fejfedőt.
- Arian.. erre semmi szükség ..- nyúlt volna az anyaghoz mire ellöktem kezét.
- Ezt értetek teszem ..- indultam meg a hintó felé.

A herceg ¶Befejezett¶Onde histórias criam vida. Descubra agora