A herceg ¶Befejezett¶

23 .

- Szia Lyiona, jó újra látni!! - öleltem erősen magamhoz apró testét , csak fogadja jól a híreket..
- Gyere menjünk köszönjük Jacob-nak addig anya és a bátyád beszélnek egy kicsit .- annyit tudok hogy apa beszélt anyával a jelenlegi helyzetről de azt nem tudom hogy pontosan mennyit árult el .
- Apád nagyrészt beavatott . Tehát Thomas vissza tért..- anya hangjából keserűséget lehet hallani .
- Félsz attól hogy Lyiona hogyan fog reagálni .. és attól hogy ez a kapcsolatotkra milyen hatással lesz , igaz ?- azt hiszem telibe találtam , anya arca olyan szomorúvá vált ..
- Nagyok örülök annak hogy Thomas életben van és itt van de mint mondtad félek.. Lyiona olyan mintha a lányom lenne nem akarom elveszíteni.. nagyon szeretem .. de Thomas-nál van a helye nem pedig nálunk.. Nem tehetem ezt velük . - erősen magamhoz öleltem , soha nem láttam még anyát ilyenek.

Ez a helyzet nagyon megviseli őt hiszen úgy nevelte Lyiona-t mint a saját gyermekét .
- Tudom anya , Lyiona lesz az aki ettől dönteni fog nem pedig mi . Mi tudjuk hogy hol van a helye ahogyan ő is , a döntés rajta áll . A szeretetünk felé attól még nem fog csökkenni. Mellette leszünk mindannyian !- húzódott arrébb anya .
- Az én okos kisfiam ! Nagyon szeretlek téged , annyira hálás vagyok hogy az én gyermekem vagy . - csókolt arcomra.
- Megnyugodtam . Indulhatunk !- jobb hogy előttem adta ki magából az aggodalmat nem pedig Thomas előtt .

- Thomas!- futott egyből az ágyhoz anya.
- Istenek hogy mennyire lefogyottál.. A gyermek rendben van? Innentől kezdve rendesen kell enned!- mint egy aggódó anyuka .. végre láthattam bácsikámat mosolyogni .
- Semmit nem változtál , Ary ! Olyan vagy mint mindig .- ölelte erősen magához anyát . Most vettem észre hogy ők mennyire is hasonlítanak egymásra .. persze nem fizikailag vagyis most már úgy is , Thomas bácsi súly csökkenése miatt .
- Én.. nagyon hálás vagyok azért hogy a lányomat neveltétek . Ti vagytok azok akik segítettek neki mindenben . Miattatok lett ilyen kislány .. lehet az lenne a legjobb ha én.. nem találkoznék vele ..- pár nappal ezelőtt még nagyon szeretett volna.. ezt nem teheti a lányával hiszen joga van eldönteni mit szeretne. Tudom hogy fél de az esélyt nem veheti el a lányától .

- Ne mondj ilyet, Thomas! Boldog vagyok hogy én vigyázhatam a lányodra viszont neki az anyjánál van a helye . Lyiona nagyon szeret téged tudja hogy ki vagy és hogy az anyja vagy ! Azt nem tudom hogy hogyan fog reagálni, de abban biztos vagyok hogy nem utál téged . Nem is tudna utálni ! - simitott lágyan arcára.
- Ez az egész állapot nagyon nehéz most mindenkinek , mégis erősenek kell maradnunk hiszen mi lenne nélkülünk.. nem igaz ?- fordultak felém mindketten.
- Most miért néztek rám ennyire furcsán?- ültem le az ágy végébe .
- Nem is tudom ..- kuncogot fel anya .. ilyenkor mindig kiráz a hideg .
- Ha azt akkarod kérdezni hogy Thomas bácsi itt maradhat- e akkor igen . Noah ajánlotta fel az egészet . - nem találtam el ..valami más jár anya fejében..
- Anya..? Min jár az agyad ..?- húzódtam még jobban arrébb..
- Tudod ..