A herceg ¶Befejezett¶

34.

- Arian ! Édesem , nyisd ki a szemed !- azt hiszem elájultam .
- Mi.. mi történt? - nyitottam ki lassan szememet.
- Noah!- simitottam arcára , kezemért nyúlt és tenyerembe csókolt.
- Édesanyád megsérült de nem súlyos , képes vagy járni? - anya megsérült? Körbe néztem de sehol nem látom..
- Hol van anya ..?- ültem fel nehezen mire  majd kezéért kaptam .
- Minden rendben lesz , kicsi !- hajolt homlokomra majd hosszú csókot nyomott rá
- Megsérült a lába most a gyengélkedőn van . Szeretnéd hogy oda menjünk?!- bólintottam.
- Szeretném ha téged is megnéznének aggaszt az ütés.. - óvatosan hasamra simitott. Azt hiszem a kicsivel minden rendben van . Amióta ébren vagyok folyamatosan mozog.
- Nem fáj ? Olyan erősek a rúgások..- kapta el hirtelen kezét.
- Kellemetlen de ez semmiség!- hajoltam közelebb Noah-hoz.
-Hey !! Képes vagyok még járni !!- csaptam szerelmem vállára .. se szó se beszéd csak felemelt.
- Tudom de ájult voltál közel negyed órán át.. nem hiszem hogy képes lennél most normálisn mozgatni az izmaid. - igaza van képtelen lennék gyalogolni .

- Noah az ott.. Rhok?!- mutattam a levágott fejre ami pár méterre volt tőlünk.
- Igen.. azt kapta amit megérdemelt ..- köpte a szavakat szerelmem .. nem vagyok a gyilkosság híve és képtelen is vagyok rá . Mégis azt érzem hogy az amit Noah vele tett az helyes cselekedet volt .
- Köszönöm!- dőltem mellkasának.
- Érted bármit megteszek! A világom vagy ha eltűnnél mellőlem képtelen lennék tovább létezni!- szorított erősebben oldalamra. Azt hiszem ezek után még jobban őriztetni akkar majd ..
- A gyerekek! Ha én meghalnék a gyerekeinkért élned kell !- szorítottam ruhájára .
- Ne beszéljünk erről.. Nem fogsz meghalni .. - egyszer mindenki meghal ez az élet körforgása ..
- Igerme hogy amikor eljön az idő együtt fogunk távozni ebből a világból !- nagy nehezen feljebb másztam majd nyakára csókoltam .
- Mint egy kismajom !- nevetett fel hangosan Noah .

...

- Anya !! - pattantam ki egyből szerelmem kezéből mikor megláttam anyáékat .
- Édes kincsem ! Ne tegyél ilyen hirtelen mozdulatokat.. - ezt pont ő mondja aki ahogy meglátott egyből felült az ágyban.. ha apa nem állította volna meg szerintem ki is kellett volna ..
- Inkább te ne mozogj.. mi történt? - segített az ágy mellé Noah.
- Semmi csak tudod anyád mint mindig most is bénázot..- ez egyáltalán nem vicces. Komolyabb sérülést is szenvedhetett volna..
- Annyira.. annyira .. Soha többé ne csinálj ilyet én nagyon megijedtem . - azért történt az egész mert nem figyeltem arra amit a többiek momdtak..
- Te jól vagy , kincsem ? A gyermeked?- simitott óvatosan hasamra anya .
- Minden rendben van csak haza akarok már menni .. nem akkarok ezzen a helyen lenni sokáig.. - a kisfiam biztos hogy hiányol már minket. Amint haza érünk többé else fogom ereszteni ...
- Ma már nem megyünk sehova, ki kell előtte pihenned magad . Tudom hogy látni akkarod a fiúnkat de gondolj arra hogy ez a magzatnak túl sok lenne . Alszol egy nagyot holnap pedig kora reggel elindulunk !- fogot vállamra Noah .  Olyan tehetetlen vagyok úgy érzem hogy az életemben egy adott dolog mindig ismétlődik.