Reggel nagyon korán keltem. Izgatott voltam, de nagyon. Elsősorban azért, mert kíváncsi voltam, hogy mit fog mondani Cortez a bejelölésre, és azért is, mert ma derül ki, hogy bent vagyunk e a suliújságban.
Olyan korán volt még, hogy nyugodt szívvel léptem be a tusolóba, és eresztettem magamra a hideg vizet.
Fűrdés után beszárítottam a hajam, majd felöltöztem.
Virág a kapuban várt minket. Egyébként tényleg van egy púp a homlokán.
Apu vitt minket suliba, de
az út teljesen szótlanul telt.
- Sok sikert az újsághoz lányok. Higgyétek el, meglesz - bátorított minket
apu, amikor kiszálltunk a kocsiból.
- Köszönjük apa - mosolyodtunk el. A szüleink optimistaságából rám is ragadt egy kicsi.
A suli előtt néhány diák ácsorgott, de Cortezék még
nem voltak ott. Virággal az oldalunkon bementünk a
portára, felmutattuk a belépőnket és továbbmentünk az
aulába. A sulirádióból a "The Offspring" egyik száma
üvöltött, a péntek reggeli órákban így akarták feldobni a hangulatot. A diákok ennek örültek, Máday már annyira
nem.
- Kiss Gábor - bökött vonalzójával egy fiú felé, aki a büfénél állt sorba. - Menj a stúdióba, és kapcsoltasd ki
ezt a lármát!
A fiú szó nélkül elrohant, Máday pedig visszafordult a bejárat felé. Mikor észrevett minket, összehúzta a szemét, és
ezúttal tényleg nekünk szólt.
- Rentai Renáta, és Rentai Boglárka az iskolaújság szerkesztőségébe!
Most!
Hát így jártunk. Máday tudja a nevünk. Elkaptak.
Virág bátorítón megszorította a kezünk , aztán lehajtott fejjel
felkullogott a lépcsőn.
Mi meg bementünk a suliújság termébe.
Mindenkit behívattak, nemcsak minket. Kinga az
egyik asztalnál ült, keresztbe tett lábain pihentette összekulcsolt kezét.
Az érkezésünkte felnézett és
felém egy halvány mosolyt küldött, Renit viszont egy grimasszal reagálta le. Még mindig nem értem, hogy mi a baja vele. Mindegy.
Egyébként Arnoldra becsengetésig várakoztunk. Az örök későre.
- Igazolatlant kapunk francia kultúrán - dühöngött
Kinga percenként felpattanva a székéről.
- Nyugi, Máday igazolja - vágta rá egy
tizenkettedikes lány. Az ig. helyettest egyébként csak a háta mögött hívtuk egyszerűen „Mádaynak", ha jelen volt, mindenki csöpögött a tisztelettől.
Végre kinyílt az ajtó, és Arnold lépett be, nyomában
Mádayval.
- Neményi Arnold, második hete tart az iskola, de
szinte minden nap késel. Ezt később még megbeszéljük,
most azonban, hogy mindenki siethessen órára, lássuk az öt új iskolaújság-szerkesztőt.
- Az öt megüresedett helyet tehát betöltheti
Neményi Arnold - mondta ki az első nevet. - Gratulálok,
Arnold, lenyűgöző elemzést írtál.
