Ki vagy igazán?

22

Május 26-27

Holnap lesz egy hete, hogy járunk. Minden nap beszélünk, meg írunk egymásnak. Kezd egy kicsit visszabillenni az életem. Mis Flora még mindig jön, de egyre kedvesebb, már kérdés nélkül is megértjük egymást. Ted eltűnik nap közben aztán valamikor visszatér. Felhagyott az összezavarásommal. Perseyék jól megvannak, Amandáék meg nemrég jöttek vissza.

Minden viszonylag visszatért a normális kerékvágásba. Rashminak nem sok szabadideje volt, mivel mindenki tavasszal akarta varázsütésre a nyári alakját. Még ebédelni is alig volt ideje, így ilyenkor mindig vittem neki valami gyorsan megehető szendvicset. Nagyon sajnálta, hogy nem ér rám, de erről nem ő tehetett és ezt mindketten tudtuk. Holnap hétvége van, a szabadidőmben pedig megterveztem egy csodás kis randit.

A gyilkosról teljesen megfeledkeztem. Az ajándékai is még a szekrényben voltak. Úgy tűnt békén hagy. A gyilkolászások is abbamaradtak. Mint mikor a tenger visszahúzódik, de mikor lesz a nagy árvíz?

Ma is főztem csirkét párolt zöldséggel. Ez Rashmi kedvence. Remélem annyi ideje lesz, hogy megegye. A kocsiktól még mindig ráz a hideg, de igyekszem kerülni a főutakat, ha pedig Rashmival vagyok , mellette minden elhomályosul. Ő lett az én napom, én meg az ő holda. Keringünk ahogy az élet sodor és igyekszünk összetalálkozni. Mellette melegség önti el a testem, mintha semmi gond nem lenne. Minden jóra fordul.

Átöltöztem és elindultam, ha sietek pont az óra végére érek oda. Remélem örül majd neki.

Ez itt Rashmi és az egyik diákja. Miért csókolóznak? Lefagytam , egyszerűen nem tudtam elnézni. Könnyek szöktek a szemembe. Szóval nála ez így meg? Halkan szipogtam amikor mindketten felém néztek. Rashminak kikerekedtek a szemei és próbált a másik nő szorításából kiszökni, de az csak még jobban szorította magához. Kígyó szorításában volt.

-Ez nem az aminek látszik!- mindenki ezt mondja mikor rajtakapják. Elmentem mellettük a pulthoz és Sachának odaadtam a dobozt a kajával.

- Figyelj rá, hogy egyen. - Sacha csak együttérzően bólogatott. Megint elmentem mellettük.

-Remélem megérte.- súgtam magam elé, hogy csak Rashmi hallja. Miért is álmodozom? A másik nő gyönyörű volt. Szőke, vékony ahol meg kellett ott volt dudorodás, drága ruhák és az a tipikus csinosság, ő így született. A szépeknek áll a világ.

Otthon egyedül ültem a csend szinte tapintható. Ha van nap és hold, persze hogy hell egy föld is aki közéjük áll. Egy szőke föld. Hívott, én meg felvettem, az ő oldala is érdekel a sztorinak, még ha egy kicsit szkeptikus is vagyok.

-El szeretném mondani , hogy nagyon sajnálom és elmondom mi is történt.
-Mond.
-Bri a tanítványom. Szerelmet vallott, de elutasítottam és mondtam neki, hogy már van valakim. - elhallgatott...

-Ezért most dicséretet akarsz?- nevettem szarkasztikusan. Ez a minimum, hogy elutasítasz valakit , ha már szeretsz másvalakit.
- Persze, hogy nem. Amint megláttalak gondolom ő is észrevett és levágta a helyzetet. Lekapott , persze lesokkoltam és próbáltam kiszabadulni, de annál szorosabban szorított..- csend. Hiszek neki, látszott a félelem a szemében, de eddig azt hittem a lebukás esélye miatt volt.

-Hiszek neked.
-Köszönöm. Sacha meg kitiltotta a barbie babát a helyről. Én tényleg nem akartam...- csend.
-Rendben. - megnyugodott
-Holnap még találkozunk?
-Még átgondolom.- azzal leraktuk.

Azt a r1bancot ha még egyszer meglátom megfolytom. Csengettek. Egy csomag. A dobozt már egyszer használták. Az alak most fordult ki az utcából. Egy macska. Nagyon aranyos , kis fehér narancs foltokkal. "rayo de sol"( napsugár) ez jutott eszembe először ,Resol ez lesz a neved.

Egy levél.

" Nagyon magányosnak tűntél, ahogy ez a kis napsugár is. Remélem egy kicsit felvidít ez a kis energiabomba. Emellett szerintem ne maradj ma otthon, mert a lakótársad nem keveset ivott a mai fogadáson.

-Sok boldogságot"

Ted ivott? Majd, ha nagy gond lesz bezárom magamat a szobámba. Vagy őt ki az utcára.

A délután kínzóan lassan telt. A tévében unalmas műsorok mentek és olvasáshoz semmi kedvem sem volt. Resol az utazás miatt gyorsan elaludt az ölemben. Bevittem a szobámba és elindultam zuhanyozni.

Miután átöltöztem pizsamába csináltam magamnak egy teát. A kotyogós helyett egy vízforralóba csináltam a vizet. Kattan a zár. Ted hazajött, ledobta magát a kanapéra. 2 méterre körbevette az alkoholszag. Undorító. Felforrt a víz és beleöntöttem a bögrébe, két kanál méz, és a teafilter. Ted valamit motyogot, felállt és ,mint valami zombi közelített. A szívem az agyamba kalapált.

Megölelt és megint motyogott valamit. Egyre haragosabban halandzsázott, amikor megfogta a hátsóm. Levettem a kezét erre csak erősebben megfogott. Ilyen érzése lehetett Rashminak. Ted akkor is egy férfi és erős. Kib4szott erősen szorít... Ki kell szabadulnom... Megfulladok, az alkohol szagától. Egyre jobban közeledik.

-Engedj el!- üvöltöttem a fülébe, de meg se mozdult, csak kuncogott. A vállamra hajtotta a fejét és úgy szagolgatott mint egy kanos kutya.

-Engedj el!- másodjára már a szemembe nézett és megcsókolt. Elhúztam a fejem, ő meg megfogott erősen az állkapcsomnál és rám nyomta a száját. Könnyek hullottak a két száj durva találkozása közé. Minél erősebben húztam hátra a fejemet annál erősebben szorított.

Az agyamba dobogott a szívem és előjött az alap menekülési ösztönöm. Tökön rúgtam. Térdre borult egy nagy csattanással. Menekülnöm kell. Itt az idő... Elkezdtem rohanni . Azt se tudtam hol vagyok , de az biztos volt, . Csak futottam, a papucs a lábamról futás közbe leesett, de ez  cseppet sem zavart. 

A főútnál megálltam, ott jöttem rá hogy milyen messzire elfutottam. A kocsik.. Ráz a hideg

Az út egy kocsi, a sikítás, a csattanás a fények és a vér. Érzem ahogy patakzik rólam, és a nő ahogy néz lassan... Lefagytam.

A hideg szél a hajamba kapott. Most jöttem rá milyen vékonyan is öltöztem. Haza kéne mennem... haza.

Ted valószínűleg a szobájába vonult. Legalább egy kicsit tudok aludni.

Egy kocsi jött és próbáltam leszólítani de tovább hajtott. Aztán egy másik az megállt. Ismerősen nézett ki. Egy férfi ült bent, nem láttam az arcát. Rám nézett és hátulról előszedett egy pokrócot amit a kezembe adott.

-Merre vihetem?- ez a hang olyan ismerős. Túlságosan is. Elmondtam a címem és gyorsan hazavitt. Valamilyen halk zene szólt a rádióban.

-Köszönöm.
-A pokrócot tartsd csak meg.

Több mint száz százalék , hogy ez a gyilkos volt, de semmi energiám erre gondolni. aludnom kéne.

Egy szemhunyásnyit sem aludtam. A gyilkos pedig figyelmeztetett. Mégis honnan tudta hol vagyok? És ha tudta miért nem segített?

Randira kéne mennem, de nem megy . Írtam Rashminak, hogy nem érzem jól magam, de ne aggódjon.

Megjött Miss Flora és elmeséltem neki mindent. Az arcán egy izom se mozdult , majd adott pár kedély-javítót és közölte velem, hogy a sokk miatt naponta kellene jönnie. Beleegyeztem, meghallgatott és nem ítélkezett. Nem is sajnálkozott, elmondta a tényeket és megengedte, hogy én jöjjek rá a megoldásra.

Ma rendeltem kaját. Megmozdulni se volt kedvem. Resollal játszottam. Tényleg egy energiabomba, ő és a kedély-javítók kicsit jobb kedvre derítettek. Még ha ideiglenes is, jól esett.

Csengettek. Nem akarok lemenni. Csengettek megint. Ki a frász lehet az? ...Rashmi volt. Aggodalom látszódott az arcán. Eltorzította ez a nézés. Nem mondott semmit csak megölelt. Először összerezzentem az érintéstől, de mantráztam , hogy ez Rashmi, ő nem csinál semmi rosszat velem. Ő az én napom, és én az ő holdja.

A könnyeim utat törtek és a vállaim elkezdtek rángani. Rashmi csak türelmesen ölelt tovább. Megsimította a hátam, mondván engedjem ki... Elvitt a kanapéhoz és magához húzott. A pólója tiszta könny volt. Nem zavarta. Nyugtatott a mézédes hangjával. Lassan a karjaiban elaludtam. Biztonságban vagyok az én napommal.

(1428szó)