Július 15

Minden kezd lassan a helyére állni... Azt hiszem. Rashmi  kevesebbet van itthon mióta egy régi ismerőse  a környékre költözött.

Tudom, nem kéne féltékenynek lennem, No puedo evitarlo ( nem tehetek róla). Képtelen vagyok arra, hogy elveszítsem. Szükségem van rá. Szükségünk van egymásra... azt hittem. 

3 napja, pontosan... már a 3. napja nem beszéltünk, nem jött haza csak aludni. Kezdem elveszteni a talajt a lábam alatt, amit együtt építettünk fel. Lassan, egyenletesen zuhanok az ürességbe, egy kis kötélnyi hit tartja a józanságot bennem, de lassan az is elszakad.

Minden napom ugyan úgy telik. Reggel egyedül kelek, megetetem az állatokat, reggelizek, beveszek pár gyógyszert és felötözök, aztán munkába indulok. Délután kettőig dolgozom, aztán sétálok egy keveset Resollal meg Zsömlével. Este egyedül alszom el és minden kezdődik elölről.

Kezdek lassan belefáradni. Hiányzik a régi életem, de tudom, hogy azt már sosem kapom vissza.

Amanda

Sandy rengeteg mindenen ment keresztül. Sajnálom őt, de az élet attól nem áll meg.

Ireney sokat utaztat. Már kezdem megszokni. Úgy bánik velem mint egy királynővel. Mindenki csak irigyen néz és ez csak még boldogabbá tesz. Legfőképp bárokba járunk és konferenciákra. Az új ötletek miatt. Néha olyan érzésem van, mintha egymásnak lettünk volna teremtve.

Ma kitaláltam, hogy megcsináltatom azt a tetoválást amit már régóta szerettem volna. Spontán napom van! Elmondtam a tetoválónak mit szeretnék és hova, levetkőztem és belekezdett a munkába.

Mit ne mondjak" véletlen" pont egy olyan szalont választottam, ami közel van a mai konferencia színhelyével. Persze nem lehet belátni, de Ireney tudja hol vagyok és a gyűlések elött mindig kell neki egy szerencse ölelés. 

Bejött és húha, de rohadt ideges volt. Vázolom a képet; én alulról levetkőzve egy alsóneműben fekszem a tetováló asztalon, a csávó a külső combomat tetoválja, Ireney meg majd felrobban.  Ez a látvány megfizethetetlen. Szólok a tetoválónak, hogy tartsunk egy kis szünetet. Odamegyek Ireneyhez és megölelem.  Durván megcsókolt és elindult, hogy mi lesz ebből...

Kész lett és azt a k_rva ez valami gyönyörű. Felöltöztem és kifizettem. Hazaindultam és lelkiekben lenyugtattam magam.

Otthon az fogadott amire számítottam, egy  sértődött Ireney. Közelebb mentem, de az erőltetett harag a szemében nem változott. Minél közelebb hajoltam, ő annál messzebb. 

-Mi a baj?- kérdeztem mosolyogva. Tisztán látom, hogy féltékeny. Csak a szemét forgatja és elindul a másik szoba felé. Elkapom a csuklóját és felém fordul.

-Mond- mintha mérget köpne. Elengedem.
-Mindegy, menj csak...- sosem beszélt így velem. Elindultam a fő szoba felé, most ő állított meg.

-Sajnálom. Csak féltékeny voltam arra a férfire.-megbántott, de mégsem tudok rá haragudni.
-Semmi gond.- megöleltem. Szorosan magához szorított.

-Megnézhetem?-mutatott a tetoválásom helyére. Bementünk az előszobába, Ireney leült a kanapéra és maga elé húzott.
-Szabad? - akasztotta be a mutatóujját a nadrágomba. Elolvadok, mindent megkérdez. Bólintottam, szabadutat adva neki. 

-Na ne... - az én kis meglepetésem. Még  pár hónapja kértem hogy rajzoljon nekem egy kígyót egy virággal. A piros pók liliom lett a választása, ez többnyire a halált jelöli, de szerintem gyönyörű.

Meghatódott. A derekamnál fogva megölelt. Megsimogattam a fejét és elkezdtem szórakozni a hajával. Így maradtunk egy ideig aztán elmentünk aludni. Mit ne mondjak érzelmes nap volt.

Kapitány (Tomas)

Körülbelül másfél hónapja egy elütött férfit találtunk az úton. Az életjelei gyengék voltak, de sikerült visszahoznunk. Össze vissza beszél, minden hülyeséget. Kiderült, hogy a gazdag üzletember valami Michael Loneris. Ilyet  is ritkán látok.

Violettel találkozgatunk ahogy az időnk engedi. A fiával is találkoztam. Az az álma, hogy rendőr legyen. Hát öcsém hajrá! 

Egyre több az idióta. Lassan azt kell hinnem, hogy ide minden hülyét felvesznek.  Az agyvizem egyszerűen nem bírja, ilyenkor ráírok Violettre.  Kezdek lassanként felhagyni az ivással, de őszintén, nem igazán zavar. Néha még az ízéért megiszok egy pohár whiskyt.

(577szó)

Ki vagy igazán?Where stories live. Discover now