Ki vagy igazán?

27

Július 11.

Minden kezd lassan a helyére állni. Felvettek egy irodába és elvileg ma dől el, hogy kapok-e fizetésemelést. 

Még múlt héten a kertben ültettünk szebbnél szebb virágokat. 

A gépen e-mailt kaptam... most vagy soha!

" Örömmel értesítjük, hogy előléptettük.... Az irodavezető : Marcus Bernardicht"

Azt a rohadt... Ezaz! Ilyen nincs!  Ez biztos nem kamu? Nem hiszem... Ma ünneplünk ezerrel! a munkatársak gratuláltak. Az amit még nem tudtam, senki se mondta az az hogy itt minél magasabban vagy a ranglétrán annál nagyobb a felelőség és a munka.

Nyomtattam, mikor egy ismerős hangot hallottam a konyhából. Ansaldo? Á, biztos nem, csak képzelődőm. Mikor végeztem, már csak a felhőbe kellett felküldenem a dokumentumokat aztán a felettesemnek. Sok munkám volt, de a lustaságomnak köszönhetően gyorsan és jól megcsináltam őket. Az az 5%-os emelés sokat segített.

Elmentem ebédelni aztán összepakoltam és hazaindultam. Kész vagyok mára miért maradjak? A munkatársak felváltott érzelmekkel néztek rám, de én csak mentem. Odafelé benézhetnék Rashmihoz is. A napokban kicsit fura, egyre jobban aggódik mindenért.

Sacha már integetett a pultból

-Jó régen láttalak. Viszed Rashmit?
-Megvárom amíg végez. Aztán elmegyünk vacsizni abba az étterembe ahova annyira akart menni.
-A gerlicepár... Egyébként szokott ide jönni egy másik páros is. Olyan édesek.
- Na mesélj!

-A férfi olyan finom öltönybe szokott járni... szinte, mint egy maffia don, a nő meg gyönyörűbbnél gyönyörűbb, és nem mondom rohadt drága dolgokba jár. 
-Akkor el lehet kényeztetve.
-Nekem meg nem akar senki milliós ruhát venni.- kezdett el mű sírni
-Hát azt biztos nem, de szerintem van olyan akinek bejövős vagy.
-Ki? Mégis ki?
-Például Janett?
-Pff neem. Ő csak szimplán kedves.

-Tesó, nem akarlak elszomorítani, de te vagy az egyetlen aki nem vette észre, pedig még a vak is látja!
-Mi?
-Ti már megint kiről pletykáltok itt?- jött ki Rashmi
- Semmi különös, csak mondtam Sachának, hogy Janetnek bejön.

-Ja ez már lejárt lemez.
-Mi? Szóval kajak nem ugrattál?
-Menjünk, szegény megabites agya nem fogja fel.- fogta meg a kezem Rashmi.

Hazafelé elmeséltem, hogy előléptettek. Azt mondta biztos mert jól dolgozom. Elmesélte ő is a napját.  

Otthon elmondtam neki hogy öltözzön valami csinosba mert randira megyünk. Én egy fekete combközépig érő, spagetti pántos ruhát vettem fel,  egy  szőrmés blézerrel, meg ezüst ékszerrel. Mintha olvastunk volna egymás gondolatába... Rashmi a hasonló fehér ruháját vette fel egy bőrdzsekivel és arany ékszerekkel. Egymás teljes ellentétei vagyunk, de pont így jó.

Mikor Rashmi is észrevette el kezdett nevetni. Szépen nevet. Most már mindennap hallgathatom és így sem unom meg.

-Csinos vagy- nyújtottam a kezem mint egy úriember és kézen csókoltam
-Te se vagy semmi madu.- felemelte a fejem és megcsókolt.

Megetettem Resolt és Zsemlét aztán elindultunk. A helyünket még a munkahelyemen lefoglaltam. Odaértünk és egy udvarias pincér a helyünkre kísért. Odaadták az étlapot. Még jó, hogy volt sok pénz a kártyámon.

-Mit hozhatok előételnek?- jött oda egy új pincér. 
- Én egy sajt válogatást , Madu te?
- Én bika mozzarellát kérek paradicsommal
-Rendben, azonnal hozom.- rákacsintott Rashmira. Mit kacsintgat?

Az előétel isteni volt. Mindkettőnk meg kóstolta a másikét is. És nevettünk mikor próbáltunk, flörtölni egymással, ami nem jól sikerült.

-Mit hozhatok?-Kérdezte az előző pincér. Ha még egyszer kacsintasz kiszúrom a szemed!
-Eper krémlevest,  kérek sült csirkemellet gyümölcsös salátával és vörösborral. Madu? - Mint valami  profi...

-Madu? - integetett  a szemem elött.

-Ja, igen. Zellerlevest szeretnék kérni cipóban, sajttal megszórva és koktélrákos salátát fehér édesborral.  Köszönöm.- Elment. Szerencséd, hogy nem kacsintottál...

Nem hiszem el Rashmi, hogy nem veszi észre... Mondjuk sokaknak tetszhet. Ő egy igazi nap, ki ne próbálkozna be...

-Madu, min töröd ennyire a fejed?- fogta meg a kezem és az arcához emelte.
-Az a pincér flörtöl veled...- súgtam bosszúsan a pincér felé mutatva aki még mindig az én napomat nézte...

-De édes vagy! Magasról teszek rá arra a pincérre, Madu, csak téged nézlek, senki mást.- csókolta meg a kezem és elmosolyodott.

A leves és s főétel is isteni volt. A desszert közbe feljött egy kényes téma, a gyerek.

-Szerintem az örökbefogadás a legjobb ötlet- vetettem fel.
-Jogos, és mi van a spermabankkal?
-Azt akarod, hogy valamelyikünk egy sétáló hormonhurrikánná váljon? 9hónapig?
-Mondjuk azt nehezen élném túl.
-Mi lenne ha egyet örökbe fogadnánk és ha belefér akkor tőlem szóba jöhet a spermabank is.
-Ebbe benne vagyok.

Kifizettem a vacsorát ami ellen Rashmi nagyon tiltakozott.

(657szó)