6.

8 0 0
                                    

3 évvel korábban

Exael szemszöge:

Megint egy unalmas küldetés, minek kell annyit járőrözni? Míg mi robotolunk a fő angyalok a lábukat kinyújtva tömik magukat étellel és pontosan azt csinálják amihez értenek: a semmit tevéshez.

Míg én a vérem ez ontottam, hogy erre a rangra juthassak ők csak úgy megkapták a legnagyobb rangot. Nem csodálom, hogy Lucifer miért hagyta itt ezt a kócerájt. Bolondok háza az egész.

Hiába járőrözünk ezen a területen, a démonok már 10 éve nem tették ki a lábukat a pokolból, legalább is ide nem, csak a világ másik felére. De mi még is itt kell repdessünk mint a hülyék arra várva, hogy egy ember megtámadjon, azért mert védjük őket. Hát hol az igazság?

Mindegy, nem is érdekes, hisz már 200 éve rájöttem, hogy ez a világ igazságtalan. Mindig is az volt, és örökké az is lesz.

A nagy gomolyfelhők felettem már feketén ígérték a vihart így jobbnak láttam, hogy leszálljak a földre. Idegesen néztem körül. Sehol semmi sincs ahova beállhatnék, úgy látszik ma elázok. Megint.

A többiek már messze járnak nélkülem. Észre se vették, hogy lemaradtam. Kedvesek.

Nem értem az emberek miért hitték azt, hogy az angyalok jók. Semmivel se jobbak a démonoknál. Ellentétek ugyan azzal a teremtővel. Mint a testvérek. Hiába hogy külsőben ellentétek, a vérük egy, s ugyan az.

Dühömben elrúgtam egy kavicsot, ami egy nagy tócsában landolt, amitől az addig nyugodt víz felzavarodott. A cikázó tükörképemet hamar megtörték az apró esőcseppek.

Hirtelen felettem egy csapat démon jelent meg, és nem is akárkikkel, Beleth-al a földi démonok vezérével, aki felett csak Lucifer áll, Abbadonnal, a fiával, Domiennel Abbadon jobbkezével és Beherittel, Abbadon kedvesével.

Sápadtan kaptam a kardomhoz, de túl későn, az egyik jelentéktelen démon kikapta a kezemből és kettő másik lelökött a földre.

Beleth  lassan ereszkedett le mellém. Mosolyogva nézte az alatta lévő testemet.

- Te biztosan Exael vagy. Sokat hallottam rólad. Van pár elmondani valóm neked. Viszont ezt nem itt kellene megbeszélnünk. Menjünk egy kellemesebb helyre.

Beleth felemelte a kezét, amibe egy kard jelent meg és beleütte a földbe alig pár centire tőlem. A föld meghasadt és süjedni kezdett. Hamarosan ellepett minket a sötétség. Mire újból láttam valamit a pokolban voltam. Mindenhol magas fekete-piros kastélyok és börtönök voltak lávával határolva. Nagyot nyeltem, hisz most látom először a poklot. Feltápászkodtam és letörültem a köpenyemről a mocskot. Beleth elégedetten nézett körbe.

- Üdv a pokolban, Lucifer már vár.

A két idegen démon erőssen rángatni kezdtek a középen álló hatalmas kastély felé.

- Hé óvatosabban vagy hanem a börtönben fogtok megrohadni! - Beleth hangjára a két démon azonnal eresztett a szorításból és óvatosan vezettek felfelé a lépcsőkön

Ops! Esta imagem não segue nossas diretrizes de conteúdo. Para continuar a publicação, tente removê-la ou carregar outra.

- Hé óvatosabban vagy hanem a börtönben fogtok megrohadni! - Beleth hangjára a két démon azonnal eresztett a szorításból és óvatosan vezettek felfelé a lépcsőkön. Nem értem miért nem repülhetünk.

Mikor a sokadik lépcsőt is megmásztuk a hatalmas boltíves kapu kinyílt és egy hosszú folyósóra léptünk aminek a végén egy nagy kétszárnyú ajtó állt amit két hatalmas lándzsás testőr szobra védett. Mikor odaértünk a két szobor a lándzsájukkal elzárták a bejáratot. Beleth morgolódva nézett rájuk.

- Nagyranőtt romok azonnal engedjetek be! Lucifer hívott minket!

A két szobor közelebb hajolt hogy megnézzenek, majd a lándzsájukat maguk mellé vették így be tudtunk jutni a trón terembe , ahol Lucifer felemelt fővel ült a koponyás trónján.

- Meghoztuk ahogy azt akartad.

A két démon meglökött és így kiváltam a kis tömeg közül, ha már nem voltam elég feltűnő a sok fekete ruhás és szárnyú démon között most méginkább az lettem.

- Pazar kastély, bár azt a sok lépcsőt nem értem. - az érdeklődésemet hogy ki mutassam körülnéztem a teremben.

- Ha magad veszed kezedbe a sorsod biza sok mindent elérhetsz. Hallottam hogy nem nagyon megy jól a sorotok pár éve.

- Pontosabban 150 éve de ha az neked csak pár év....

- Nem akarsz kiszabadulni abból a.... Bolondok házából? Csatlakozz hozzánk Exael! Olyan sorsod lesz itt, hogy azt meg nem bánod! Úgy is van egy remek poszton számodra, a sereg századosa lehetnél még ma! Kapnál egy hatalmas kastélyt itt, és csak a csata időszakkor kellene dolgozz, mit szólsz ehhez?

- Nem is rossz, de nekem nem jön be ez a meleg. Esetleg ha a felszínen kapnák egy kastélyt azt szíves örömest elfogadnám.

- Legyen ahogy akarod! Fennt kapsz kastélyt, már tudom is hogy melyiket. A szárnyas alatt lévő démonokat odakűldtetem és akkor már szolgái is lesznek DE! Mindennek ára van.

- Mi kellene?

- Óh csak egy apróság... Kellene kémkedj nekem.

- Mit akarsz tudni?

- Mindent ami odafent történik, ha jól tudom neked ott is elég befolyásos helyed van.

- Harci angyal vagyok...

- Remek! Akkor azonnal szólsz ha bármit terveznek ellenünk. Mindent akarok tudni. Lesz egy hírnököd is. És most menj, majd megkapod később a további tudni valókat. Nem hiányzik nekem, hogy szagot kapjanak.

Beleth kíséretével ezután vissza mentünk oda ahonnan levittek és már ott sem voltak.

Morgolódva néztem a fekete felhőkre amikből ömlött az eső.

Elrugaszkodtam és elindultam vissza fele. A levelet hogy hogy kapom meg még kérdéses de Lucifer megoldja.

Mire vissza értem bőrig áztam, és mivel már farkas ordító hideg volt vacogva landoltam a szobám teraszán. Úgy rontottam be a szobába mintha az életem múlt volna rajta és azonnal a fürdőbe mentem hogy forró vízzel felmelegítsem magam.

Amíg nyakig a kádban ültem elgondolkodtam az ajánlaton. Igaz, mostmár ha akarnám se tudnám semmissé tenni és kilépni belőle, de szerencsére ez a veszély nem fenyeget, mivel tudtam úgy lesz a legjobb ha a magam útját járom és majd egyszer kétszer valamit segítek Lucifernek.

- Te vagy Exael ugye?

A hang hiába volt, vékony és lágy úgy megijesztett hogy ijedten ugrottam meg ezzel egy csomó vizet kilocsoltam a földre.

- Mit keresel itt? Ki vagy? Hogy merészeled?! - dühömben a kelleténél durvábban szóltam rá a kis szőke angyal fiúra, ami cseppet sem volt angyalhoz méltó hangnem.

- Lucifer küldött. - a kis angyalka pillanatok alatt egy fekete szárnyú lánnyá változott hosszú fekete göndör hajjal. Egyáltalán nem zavartatta magát. - El lehet intézni azt, hogy ne itt lakj és még is feltudj jönni. Elég ha elmondod ezt Glóriának.

- Miért pont neki?

- Mert ez az ő feladata . - itt alig láthatóan meg forgatta a szemét, amit persze észre vettem.

- Tudod a feladatod, azt ajánlom ne itt füröcskélj hanem tedd amit kell! - és ezzel már el is tűnt.

Remek. Dolgozhatok, megint. Még egy fürdőt se engednek meg? Pff.

The HunterOnde histórias criam vida. Descubra agora