Az iskola hercegnője [18+] BEFEJEZETT

XV.

-Igen. De ez elég komolynak tűnik. Küldött egy linket az iskola honlapjáról. Napi 3 óra kosáredzés a suliban, hétvégi folyamatos meccsek szerte magyarországon. És... csapatot váltanál, profik járnak ide szerintem - hümmögött anyám.
-Mi... de én szeretem a csapatom. Nem fogok váltani. Ahogy sulit se. Idejár Em, idejár az összes barátom szinte. Nem... nem érdekel ennyire a kosár, hogy ne csak hobbi szinten űzzem - hazudtam magamnak is, mert mindigis nagy álmom volt profi kosarasnak lenni. De nem gondoltam volna, hogy Karesz bá elengedne a kezei közül csak így.
-Holnap behívott egy elbeszélgetésre a suliban. Menj be. Fontold át. De azt is vedd figyelembe, hogy ez egy magánsuli. Kevesen járnak ide valószínűleg. És fizetős is, de ez nem gond.
-Faszom nem leszek kibaszott magánsulis - akadtam ki.
-Nem kötelező, maradhatsz itt is. Gondold át, hogy mennyire éri meg neked. Nekem az is teljesen rendben van, ha ez a kosaras dolog csak hobbi. Egyetemre úgyis elengedted volna valószínűleg.
-Anya! Nem megyek egyetemre! És teljesen sosem tudnám elengedni! Te ezt nem érted. Egyedül akarok lenni - mentem fel a szobámba.
Kibaszottul kívántam egy füves cigit, de nem volt nálam már semmi. Szóval felhívtam Tomit, hogy jöjjön el velem venni. Meg kissé leakartam vezetni a stresszt.
-Nemtudok, nagynénémnél vagyunk.
-Bazdmeg. Akkor legalább add meg a címet, hogy hol vehetek.
-Nem Zoé! Nem mész oda egyedül!
-Miért? - kezdtem el egyre idegesebb lenni.
-Mert nem engedlek egyedül. Veszélyes bazdmeg. Egy éjszakát kibírsz.
-Menj már a faszba nem vagy az apám! Add meg azt a kurva címet - kiabáltam már.
-Nem! És nyugodj le vagy többet faszt se kapsz - tette le a telefont.
Faszom! A kezem úgy remegett az idegességtől, mint az állat. Egy esélyem maradt, és egy füves ismerősöm. Lujza. Az instáját tudtam egyedül, és semmi mást, szóval gondoltam ráírok.

Zoé: Szia! Bocs, hogy ilyen későn zavarok, de kéne egy kis zöld. Eltudnád mondani hol veszed?

Meglepően hamar válaszolt.

Lujza: Cső, bocs, de a neten biztos, hogy nem írok le ilyeneket. Ma megyek én is venni, úgyis kifogytam. Gyere velem, de utána én húzok haza.

Ezután megbeszéltem vele, hogy fél óra múlva hol találkozunk, és elkezdtem átöltözni rendes ruhába. Nem gondoltam volna, hogy ilyen könnyen fog menni, de azért még mindig ideges voltam Tomira, hogy megakarja mondani mitcsináljak.

-Te meg hovamész? - szólt utánam anyám, amikor már a cipőmet vettem.
-Találkozok egy baráttal - válaszoltam szűkszavúan.
-Milyen baráttal? - nézett rám.
-Valamilyennel - csuktam be a bejárati ajtót idegesen.
Faszom ki volt már addigra, csak elakartam szívni egy kis zöldet és chillesnek lenni. Szóval minél hamarabb hazaakartam érni és magamra zárni a szoba ajtómat.
Már sötét volt amikor kiindultam a buszmegállóba fülessel a fülemben. Lujza pedig félúton szállt fel ugyanarra a buszra, mint én. Fején kapucni volt és sapka, szóval először alig ismertem fel, de leült elém a négyesben, és nyújtotta a kezét, hogy lepacsizzunk, ahogy a srácok szoktak.
-Cső - vette le magáról a kapucnit, majd csak egy baseball sapka volt rajta. Borostája elég látható volt, a hangja pedig mély. Eléggé férfias volt már.
-Szia. A barátnőd? - kérdeztem.
-A legjobb barátnőjével plázáznak, aztán majd hazafelé érte megyek.
-Okés, és pontos hova is megyünk? - néztem ki az ablakon.
-Azt gondoltad majd leírom? A telefon bármikor visszakövethető. De innentől már egyedül is fogod tudni, hogy honnan vehetsz dolgokat. Innen még 20 perc - mondta halkan a buszon.
-Mennyi? Most kajak végig utazzuk majdnem az összes megállót? - képedtem el.
-Miért? Mégis mit gondoltál? Majd a belvárosban dílerkednek vagy miafasz? - nézett rám furán.
-Nemtudom.. még kezdő vagyok. Csak azt érzem kell.
-Ráfüggtél? - nézett a szemembe.
-Nem.. - hazudtam még magamnak is.
-Akkor miért vagy itt?
-Mert kell! Oké?! Megnyugtat.
-Ismerős, mindig így kezdődik - mosolyodott el halványan.
-Ezt meg hogy érted?
-Először a fű, majd a tabletták, és azt veszed észre, hogy hetente jársz Kelhez - komorodott el hirtelen.
-Kel?
-Akihez most megyünk. Jó cuccai vannak.
-Tablettákat is szedsz?
-Ez kurvára nem a te dolgod - intett le.
-Bocs...
-És a te csajod? - váltott témát.
-Hosszú story, de most nincs nálunk. Ő is a barátnőjével van. Szóval kurvára úgy kell hazamennem, hogy nem lesz ott az ágyamban - sóhajtottam.
-Nekem már nincs ilyen gondom, nálam lakik - nevette el magát.
-Szerencsés, bárcsak velem is ez lenne - mosolyodtam el.
-Nekünk is nehézkesen ment...
-Mármint az együttélés?
-Dehogy... az kibaszott jó. Egyszerűen csak ahogy összehoztuk. A szülei nagyon nem pártolták.
-Em szülei bírnak engem - vontam meg a vállam.
-Jó neked.... Alexandra apja azóta utál engem, mióta megtudta, hogy elvettem a lánya szüzességét.
-Hány évesek is vagytok?
-Én 19, ő 18.
-Akkor meg nem értem, felnőttek vagytok. Majd ti tudjátok mitcsináltok.
-Ja mostmár ez van. Nem szólnak bele. Mióta Alexandra hozzánk cuccolt minden sokkal jobb. Az apja nem pofázik bele semmibe végre.
-Nem akartok külön költözni?
-De, majd ha elvégezte a sulit.
-Ohh te már leérettségiztél?
-Meg a faszt, ott hagytam azt a szart. Dolgozok - nevette el magát.
-Akkor én még csak szeretnék ott tartani, amerre te már jársz - mosolyodtam el.
-Egyszer minden összejön biztosan - vonta meg a vállát.
-Remélem... még az elején vagyunk.
-Bocs, hogy ilyet kérdezek, de akkor még szűz vagy? - kérdezte nevetve.
-Nem, azért ennyire nem az elején - néztem rá furán.
-Vágom, akkor meg ne aggódj. Ez is jobb mint a semmi. Sőt.... sokkal jobb.