Az iskola hercegnője [18+] BEFEJEZETT

XL.

Másnap reggel épp a kávémat ittam a pultnál Emmel, amikor Tomi jött ki a szobából.
-Jó reggelt - mondta ásítva.
-Neked is - ittam bele a kávémba.
-Jézusom, hogy néz ki a nyakatok, mintha egy rozmár szája lett volna.
-Elmegyek zuhanyozni baba - csókolt meg Em.
-Rendben - simítottam végig a kezem a derekán.
-Tesó miafasz? Nagyon durván ki van szívva a nyakad. Ezt ez a törékeny csaj csinálta?
-Kuss és igyál kávét - mosolyodtam el halványan, amikor Fanni jött ki a szobából konkrétan egy szál fehérneműben.
-Van kávé? - kérdezte ásítva.
-A pulton - mondtam furán, mivel kezdett nagyon úgy festeni a dolog, hogy Tomi és Fanni lefeküdtek.
-Figyelj rendes volt tőled, hogy megengedted, hogy itt maradjak, de mostmár jó minden. Fannihoz átmegyünk ma - ült le mellém Tomi.
-Most akkor te és Fanni jártok? - álltam értetlenül a helyzethez.
-Dehogy járunk. Csak szexelünk - kérte ki magának Fanni.
-Ja, még én kérek bocsánatot - nevettem el magam szánakozóan.
-Figyelj Zoé, asszem megérted, hogy 18 évesen már vannak szükségleteim. Azért mert az idióta bátyád megcsalt, még nem lettem apáca. Szóval... most ez így Tominak is jól jön meg nekem is - vont vállat.
-Najo szerintem én kimegyek és elszívok egy cigit. Ti meg mielőtt elhúztok pakoljátok össze a szobát, kösz - legyintettem, és kimentem az erkélyre. Igazából örültem is ennek, meg nem is. Mármint jó, Tominak nyilván szüksége van a szexre, mint mindenkinek, de ilyen hamar nem egészséges már más karjaiban keresni a vígaszt. Elvégre 2 napja történt az eset, Tomi meg kurva szerelmes volt Kittibe. Mentálisan Fanni szerintem csak jobban lerombolja majd.

2 nappal később

2 napra rá sajnos haza kellett mennünk Emmel, mivel apámék visszajöttek a nyaralásról. Már épp a kulcsot nyomtam be a zárba, hogy bezárjam magunk után az ajtót, amikor apám jött velem szembe a folyosón egy nagy vigyorral a képén.
-Sziasztok! Remélem jól éreztétek magatokat - nyújtotta a karjait egy ölelésért.
-Igen, kösz meg minden - veregettem meg a hátát.
-De rég láttalak. Nagyon tetszik a táskád! - hízelgett Edina a csajomnak.
-Ohh köszi... ez csak egy egyszerű darab, de igen - mosolygott zavartan Em.
-Beszélhetünk egy kicsit? - néztem apámra.
-Persze, gyere - hívott oldalra.
-Egy pillanat és jövök - suttogtam Emnek, és ott hagytam addig Edinával.
-Baj van? - fürkészett apám.
-Nem... figyelj.. komoly dologról lenne szó. Még vannak üres lakások ebben a lakóparkban? - kérdeztem a lényegre térve.
-Persze! - lelkesedett be.
-És még áll az ajánlatod? El akarok költözni otthonról, Emmel akarok élni.
-Természetesen áll! Figyelj megérdeklődöm a lakások állapotát. Mindegyik üres és berendezetlen. Telefonálok egy kettőt és megoldjuk. Pár hónapba viszont telni fog a dolog. Tervezőt kell hívni, bútorokat venni, és nagyon sok papírmunka! Figyelj! Én még ma felhívom az ingatlanost. Válasszunk egy lakást együtt, én szívesen megveszem a nevedre! Megelőlegezem a jövőtöket! - mosolygott rám apám.
-Komolyan? - csodálkoztam el.
-Persze! Én szeretném, ha boldog lennél! Ma felhívom az ingatlanost, egy pár héten belűl már nézhetjük is a lakásokat!
-Köszönöm szépen!
-Szeretlek, már nagy vagy nagyon - ölelt át.
-Én is... - mondtam halkan, de elég nehezemre esett Emen kívűl bárkinek is kimutatni az érzéseim.
-Nem jöttök be még egy kávéra? - kérdezte apám.
-Ahmm... nem kössz. Holnap suli, mi lépünk haza, de ja.. kösz mindent meg a beszélgetést is! - intettem nekik, majd előre indultam, és kézenfogva elmentem Emmel.
-Majd hívlak! - kiabált utánam.
-Baba miről beszéltetek? - pislogott rám Em.
-Tudod.. beszéltük, hogy összeköltöznénk!
-Igen?
-És.. ugye te még szeretnél?
-Persze! - mondta határozottan.
-Akkor oké, mert apám vesz nekünk egy lakást - mosolyodtam el.
-Hogy mivan? - kezdett el örömében sikoltozni Em a liftben.
-Igen, pár hónapot igénybe vehet, de végre elhúzok otthonról és összeköltözhetünk!
-Úristen... annyira boldog vagyok - csókolt meg mélyen.
-Hmm ez tetszett - nevettem el magam, és a derekánál fogva magamhoz húztam, majd visszacsókoltam.