Az iskola hercegnője [18+] BEFEJEZETT

XXXVIII.

Másnap reggel meztelenül keltem fel Em mellett, és amikor körbenéztem egy kész káosz fogadott. A kanapét letörtük, az egyik párnából teljesen kijött a tömés, egy doboz bontatlan óvszer az asztalra van szórva, mellette a földön a műpénisz és kurva sok használt zsepi.
-Basszameg - fogtam a fejem a tegnap este miatt, mert teljesen szétálltam. Nem is emlékeztem az este felére kb.
-Jó reggelt szülinapos - ásította Em, akinek az egész oldala tele volt lila foltokkal.
-Miafasz, ez mi rajtad? - húztam leljebb róla a takarót, és végigsimítottam a kezem a foltokon, amik szorítás nyomoknak látszottak.
-Micsoda? - kapta oda a tekintetét.
-Ezt én csináltam? Ki más? Csak én érek hozzád ilyen helyeken! Jézusom! Nem fáj? Picsába... - kezdtem el idegeskedni.
-Naaa nyugi, este egy kicsit megszorítottad az oldalam miközben lovagoltalak, nem emlékszel?
-Mire kellene még? - túrtam a hajamba.
-Folyamatosan elmentél miközben raktad be nekem, nagyon felizgultál..
-Úristen de gáz vagyok... ne haragudj... és így megszorítottalak?
-Igen... egy kicsit erős a szorításod, de nem fájt, kellemes volt - mosolyodott el.
-Ne haragudj baba - néztem a szemébe.
-Nem haragszom, boldog születésnapot - puszilta meg az arcom.
-Köszönöm - húztam magamhoz.
-Kicsit csúnya az oldalam, lehet egyberuhát veszek ma fel inkább, hogy ez ne látsszon.
-Okés, nem akarom, hogy anyámék kombináljanak. Lassan haza kéne mennünk, már dél van, és ohh bazdmeg kurva sokszor hívott anyám - néztem a telefonomra.
-Okés, akkor összepakolok itt aztán mehetünk.
-És mi lesz a kanapéval?
-Azt mondom ráugrottunk - vont vállat.
-És ezt majd pont elfogják hinni - mosolyodtam el.
-Az már az ő bajuk.

Hazaérve kócos hajjal egy kosaras gatyában jelentem meg, mint aki 3 órát sem aludt, de anyámék egyből letámadtak.
-Boldog születésnapot! - ölelt át anyám.
-Köszönöm - öleltem vissza.
-Jaaj olyan nagy vagy már, 19, kész felnőtt - tűrte el a hajam mosolyogva.
-Boldog születésnapot faszfej - veregette meg a hátam a bátyám.
-Kösz - mosolyodtam el halványan.
-Mamáék? - néztem körbe.
-Már elindultak haza.
-Ohh.. az fasza - sóhajtottam.
-Lemegyek utánuk én is pár napra, bemutatom őket az új páromnak!
-Rendben - néztem furán, mivel azért a születésnapomon nem gondoltam, hogy anyám le fog lépni, de ez van.

Olyan este 6 körül éppen aludtam, amikor arra keltem, hogy valaki simogatja a hátam.
-Hmm? - nyitottam ki félig a szemem.
-Kelj fel baba, van egy meglepetésem - suttogta Em.
-De éppen lejövőben vagyok, tegnap szétálltam - ásítottam.
-Tudom, de ezt látnod kell, kicsit kapd össze magad - adott egy puszit az arcomra, és ott hagyott.
Szememet dörzsölve keltem ki az ágyból, és realizáltam, hogy kurvára átaludtam a születésnapom felét.
Kicsit megmostam az arcom és nagyjából beállítottam a hajam, majd lementem a földszintre, ahol Lujzát, Alexandrát, Tomit és Kittit pillantottam meg.
-Hát ti? - mosolyodtam el.
-Jöttünk a hatalmas házi bulira amit a nőd szervezett, boldog születésnapot - veregette meg a hátam Lujza nevetve.
-Ezt neked hoztuk Kittivel, boldog szülinapot - ölelt át Tomi.
-Wow köszönöm, de hol van Em? - pillantgattam körbe, amikor elindult a boldog szülinapot és Em jött ki egy nagy tortával a kezében, aminek a tetején tüzijáték volt. Mindenki egyszerre énekelni kezdett, de abban a helyzetben nem is tudtam hogy reagáljak. Csak mosolyogtam mint egy hülye.
-Kívanj valamit - rakta le elém Em a tortát, amikor befejezték az éneklést.
Becsuktam a szemem, de nem kívántam semmit, abban a pillanatban azt éreztem, hogy mindenem megvan.
-Én sütöttem, tudom, kicsit béna - mondta vörös arccal Em.
-Ezt te sütötted? - csodálkoztam el.
-Igen... amíg aludtál elmentem bevásárolni, és megcsináltam.
-Wow... köszönöm. Nekem még sosem volt..
-Házi tortád? - mosolyodott el halványan a bátyám, jól tudta, hogy mire gondolok. Anyáék sosem csináltak nekünk tortát, mindig rendelték egy méreg drága cukrászdából.
-Igen...
-És tetszik?
-Nagyon... és nagyon jól esik, hogy időt raktál bele, és nem csak megvetted, köszönöm, sokat jelent - mondtam suttogva, és adtam neki egy apró csókot.
-Akkor ajándékozzunk! - csapta össze a tenyerét Tomi.
-Minek hoztatok ajándékot?
-Mert szülinapod van, na nyisd ki!
-Ez micsoda? - téptem le a csomagolást egy hatalmas izéről, amire utána jöttem rá, hogy egy vászon. Tomi festett nekem. Lefestette azt a hidat, ami alá 2 éve nyáron minden este beültünk, ittunk és órákig beszélgettünk. Akkor még mind a ketten szűzek voltunk, sosem drogoztunk volna, max egy olcsó bort vetettünk valakivel a boltban. Barátnőröl még álmodni sem mertünk, szinte még gyerekek voltunk.
-Felismered? - nézett rám csillogó szemekkel.
-Persze te hülye, gyere már ide - öleltem át mosolyogva.
-Reméltem, hogy tetszeni fog - nevetett.
-Nagyon tetszik, mindigis mondtam, hogy menj művészeti suliba - nevettem el magam már én is.
-Inkább nem, az tele van buzikkal, elég nekem egy is az életembe - célzott rám nagy vigyorral a képén.
-Az én ajándékomat meg kell keresned, itt egy térkép hozzá - nyomott Em a kezembe egy papírt, amin jelölve volt mindenféle.
-Ez most komoly? - röhögött fel mindenki.
-Baba... te kincskeresőt is csináltál nekem hozzá? - morzsoltam el nevetve egy könnycseppet.
-Talán... - mondta vörös arccal.