Az iskola hercegnője [18+] BEFEJEZETT

XXXV.

A hazafelé úton a taxiból kiszállva Kitti mégegyszer összehányta magát sikeresen.
-Ohh faszom - fogtam meg hátul a haját, miközben Em benyomta a kulcsot a zárba.
-Kitti, hányni fogsz még? - gugoltam le mellé a bejáratunk előtt.
-Nem... megvagyok.. kéne egy pohár víz.
-Okés, gyere, bent kapsz - mentünk be az ajtón.
-Tessék! - adtam bele a kezébe egy üveg mentes vizet.
-Köszönöm! - ült le a bárszékünkre, majd azzal a lendülettel hátra is esett egy kurva nagyot, és a szék csak úgy csattant a laminált padlónkon. És persze, hogy anyám le is jött a nagy zajra.
-Ti meg mitcsináltok ilyen későn gyerekek? - kapcsolta fel a villanyt.
-Semmit, feküdj vissza aludni - intettem le.
-Minden oké! - mondta a földünkön fekve Kitti.
-Gyere! - húztam fel a karjánál őt.
-Jézusom, ennyire berugni gyerekek... gyere Kitti, megvetem a vendég szobát! - kezdett el fontoskodni anyám.
-Megoldjuk, kösz - intettem le.
-Zoé! Most meg mi a bajod?
-Jóéjt anya! - szóltam rá már hangosabban, mivel azzal a pár mondatával még mindig felbaszott, amiket nekem célzott Emmel kapcsolatban. Nekem ő a legfontosabb, és ilyet, hogy akár egy mondatba szövi a báttyámal, soha nem fogok neki elnézni.
-Gyere utánam! - kisértem be Kittit a szobájába, ahol konkrétan arccal bedőlt az ágyba, és már csukva volt a szeme.
Ezután én is bementem Emmel az enyémbe, és bezártam magunk után az ajtót.
-Faszom kivan - kezdtem el szenvedni.
-Naaa, baba. Miért beszéltél így anyukáddal, mi történt? - ölelt át.
-Semmi, ne aggódj - pusziltam bele a hajába.
-Kérlek... légy velem őszinte - simította meg a hátam.
-Muszáj? - szenvedtem.
-Kérlek - nézett mélyen a szemembe.
-Tudod.. volt ma, hogy.. Kitti bámulta a tesómat félmeztelenül.
-Igen?
-És anyámnak ez leesett, és azt mondta, hogy ő teljesen megérti Kittit, mert Kristóf egy helyes srác, és csodálkozik, hogy te, hogy nem bámultad még meg őt.
-Mármint a bátyádat? - pislogott Em.
-Ja... rá kell gyújtanom - nyitottam ki az erkély ajtómat.
-Ezt most verd ki a fejedből, ezt az egészet, amit anyád mondott. Soha nem kéne nekem Kristóf.
-De neki mindene megvan ahhoz, amire neked szükséged van.. én felcsatolom, neki nem kell...
-Zoé! Kérlek, ezt fejezd be. Egy, ha nem raknád be nekem, akkoris teljesen ki lennék elégítve. Nekem az csak plusz, de nem létszükséglet. Kettő, nekem te kellesz! Nem a bátyád! Az idióta mondataival meg pláne nem. Nézz magadra, izmos vagy, magas, szexi, olyan hátad van, hogy beszarás, mit szeretnél még? Kérlek hidd már el végre, hogy elég vagy, teljesen. Beléd vagyok szerelmes, nem másba.
-Ne haragudj.... tudom.. csak annyira kevés önbizalmam van, főleg Kristóf mellett, meg a kockahasával, meg ahogy.. ahj faszom mindegy. Hülye vagyok, bocsánat.
-Bízz bennem, te sokkal jobb vagy nála minden szempontból - suttogta a fülembe.
-Szeretlek - húztam magamhoz.
-Én is téged!
-Bemegyek, lemosom a sminkem, leveszem ezt a ruhát, aztán bújjunk össze.
-Okés, én ezt még elszívom - hamuztam le a teraszról.
-És anyukáddal ne foglalkozz, ő ezt nem érti meg heteroként. Nem tudja elképzelni, hogy egy velem egykorú lány érdeklődését nem keltik fel a fiúk. De emiatt ne haragudj rá, ő nem látja milyen szenvedéllyel érek hozzád, ha tudná, hogy mennyire szenvedélyesen szexelünk és ha látná, hogy mennyire vonzódok hozzád testileg, és lelkileg, akkor megértené. De ő csak a felszínt látja - csukta be egy halvány mosollyal Em a terasz ajtót maga után.
És akkor esett le igazán, hogy mennyire hülye vagyok, és, hogy Emnek mennyire igaza van. Anyám mondatai beleégtek a fejembe, de közben elfelejtettem, hogy mennyire nem ismeri őt, és igazából engem sem.
Egy 10 percet még kint ültem a teraszon, amikor véglegesen elraktam a telefonom a zsebembe, és visszamentem a szobámba, ahol Emet pillantottam meg az ágyban telefonozni, egy nagyon szexi fehérneműben.
-Úristen... erről meg is feledkeztem, hogy megígértél valami meglepetést, ami este rajtad lesz - akadt el a szavam.
-Hát igen.. az ígéret az ígéret - mosolyodott el.
Egy egyberészes csipkés fehér bodyt hordott, ami kurva jól állt neki, kiemelte a melleit.
-Annyira gyönyörű vagy - hajoltam felé mosolyogva, és végighúztam a kezem a derekán.
-Szeretlek - csókolt meg lassan.
-Én is téged - kezdtem el végigpuszilgatni az egész testét. A szájától haladtam egyrejobban lefelé, amig el nem értem a nemi szervéig. A bodyján keresztül azt is megpusziltam, majd tovább tértem a belső combjához, amivel egy darabig elvoltam foglalva, majd visszatértem a szájához, és hevesen elkezdtem vele csókolózni, miközben odalent dörzsöltem őt a kezemmel, amibe Em egy halkat belenyőgött.
-Ne csináld ezt velem... - mondta szenvedve. Tudtam mire gondol, a hosszú előjátékomra.
-Mégis mit? - csókoltam tovább mosolyogva, majd magamhoz húztam őt mégjobban, amibe Em egy hangosabbat nyőgött bele, szóval elkezdtem az egyik kezemmel az éjjeli szekrényemben turkálni.
-Meg is van - vettem elő a műpéniszt, és elkezdtem felcsatolni magamra, amikor a szomszéd szóbábol elég hangos nyőgésekre lettem figyelmes.
-Szerintem ez a legjobb barátnőd - sóhajtottam.
-Faszom, még sosem hallottam őt... - mondta Em lihegve.
-Most hallod, és verik a falat - dőltem hátra az ágyban.
-Ja, hogy ez az - dőlt le mellém.
-Egy pillanatot kérek - csatoltam le magamról a műpéniszt, és egy alsógatyában és trikóban átkopogtam a tesóm szobájába.
-Kuss geci! - kiabáltam át.
-Bocs! - hallottam Kristóf hangját, és visszamentem a saját szobámba.
-Ne foglalkozz velük, innentől halkabbak lesznek - puszilgattam tovább a barátnőm nyakát.
-Okés - mondta sóhajtozva.