Amikor betáncoltál a szívembe... Jamie

36. Fejezet

Mikor Sarah és John bejöttek nevetve, mi már ettünk Jamie-vel és azonnal John-ra néztem. Sarah a konyhába ment inni, John pedig a fürdő felé. Felkaptam észrevétlenül telefonját és utána mentem. Jamie értetlenül nézett utánam, de folytatta az evést. Mikor John bement a mosdóba, utána mentem és becsuktam az ajtót.

- Ő, mit csinálsz? – kérdezte zavartan.

- Szeretném, ha megmagyaráznál nekem valamit. – mutattam felé a telefonját. John próbálta olvasni, ami oda volt írva.

- Nem tudom, mi ez. – mondta értetlen arccal.

- Oké, persze. Légy szíves nekem ne hazudj már. – mondtam neki dühösen.

- Nem hazudok Julie, fogalmam sincs ki ez.

- Akkor hívd fel a számot! – mondtam neki és a kezébe nyomtam a telefont. John tárcsázni kezdte a számot és kihangosította. Csöngött párat, majd felvette valaki. Kiváncsian figyeltük, ki fog bele szólni.

- Szia, édesem! – szólt bele egy kedves női hang.

- Nora? – szólaltam meg értetlenül.

- Julie! Te vagy az? Uram isten, de régen hallottam a hangod. – mondta boldogan Nora.

- Szia, anya. – mondta John, fújva egy nagyot. – Mi ez a szám?

- Jaj, édes elhagytam a telefonom a reptéren és kellett egy teljesen új. Figyelj csak, itt vagyok Los Angeles-ben és szeretnék találkozni veled. – John visszahalkította, én pedig a kádra ülve nagyot sóhajtva nyugodtam meg. – Nem is meséltél nekem Julie-ról kicsim.

- Mit meséltem volna? – nézett rám nagy szemekkel. Értetlenül néztem rá.

- Hát, ha jól hallom, vele vagy. Remélem, ez azt jelenti, hogy meg jött az eszed és újra rá találtál. Az az előző nő nem volt hozzád való.

- Maggie? Valóban, az rossz döntés volt. De anya, figyelj. Én nem... - próbálta folytatni.

- Jaj, drágám ne haragudj, de megjött a taxim. Hétfőn egy ebéd? Küldök majd egy címet. Hozd Julie-t is! Szia.

- Anya, mi nem... - Nora letette a telefont, John pedig azt se tudta mit mondjon. Kérdőn néztem rá, ahogy elgondolkodva állt előttem.

- Mi a baj? – kérdeztem tőle.

- Anyám azt hiszi, hogy újra együtt vagyunk. – nézett rám szemét forgatva.

- Az akkora gond lenne? – kérdeztem tőle és felhúztam szemöldököm.

- Mi van? – nézett rám hatalmas szemekkel.

- Csak viccelek, nyugi. Mond el majd neki, hogy nem így van és mutasd be neki Sarah-t. Imádni fogja, az biztos. – mondtam neki és mosolyogva kimentem a fürdőből. John tanácstalanul állt és azt se tudta, mihez kezdjen. Ahogy anyám, John anyja is nagyon le volt törve, mikor anno szétmentünk. Úgyhogy nem volt egyszerű dolga. Mikor visszamentem a konyhába, azt láttam, hogy Jamie és Sarah, indokolatlanul közel egymáshoz, valamit sutyorognak a konyhában. Odaléptem a konyhába és kérdőn rájuk néztem.

- Zavarok? – Sarah odébb ugrott és ijedten rám nézett.

- Dehogy! – mondta Jamie azonnal. Sarah közben lassan kiment a konyhából és leült a kanapéra. – Mi a baj? – meg akarta fogni a kezem, de elhúzódtam tőle. Jamie értetlenül nézett rám.