A szobám ajtaját bevágva dobtam le az üveget az ágyra, hajamat kiengedve és felborzolva.
Az ajtómon két másodperccel később két kopogás hallatszódott.
Tudtam, hogy Ő volt az, meg sem várta, hogy válaszoljak, hanem csak bejött.
-Jól vagy? - hallatszódott érces hangja, s ahogy becsukta maga után az ajtót.
-Persze - pakoltam vázlataimat az asztalomon.
-Hallottam, összevesztetek Natashával - mondta, mire felhördültem.
-Persze! - nevettem fel hisztérikusan. - Biztos jól terjed a pletyka. Hiszen még is csak a Bosszúállók vagyunk. Itt nincs olyan, hogy magánélet.
-Gyerekes vagy - mondta, Én pedig lecsapva az asztalra a halom papírt fordultam felé azonnal, dühtől villogó szemekkel.
Bucky megilletődött, és gyorsan végig nézett rajtam. Nyitottam volna a szám, de inkább hagytam, inkább magamban elnyomva, forrongva fordultam vissza, fél kezemmel homlokomat dörzsölve.
Két másodperccel később, két kar fonódott körém hátulról, szorosan.
-Sajnálom - suttogta, Én pedig megsimítva fém karját próbáltam meg remegő lélegzetvételem egyengetni. - Bocsánat. - puszilt meg, Én pedig pár könnycseppet elengedve hagytam, hogy a férfi megpróbáljon kárpótolni.
Egy bő öt, esetleg tíz perc ölelgetés után Barnes újból megtörte a csendet.
- Nem akartalak megbántani.
-Te nem bántottál meg.
-Akkor Natasha volt. - mondta, inkább csak magának. -Min vesztetek össze?
-Csak.. Hülyeség.
-Akkor nem lennél ilyen mérges.
- Tudom.
-Nincsen semmi baj - engedett el suttogva, Én pedig egy mély levegőt véve töröltem meg arcomat.
-Köszönöm. - nyomtam egy apró csókot szájára.
-Csináljak neked egy teát? - kérdezte. -Kérsz egy pohár vizet? Kávét? Forraltbort? - sorozott meg.
-Barnes, nem kell... - kezdtem.
-Jhonson kérlek had legyek melletted. - mondta, Én pedig visszabújva karjaiba engedtem ki egy hangos sóhajtást.
-Igyunk egy teát.
-Csinálok egyet - puszilgatott meg. -Szedd össze magad, és gyere ki.
Már egy jó öt perce kiment, Én átöltöztem melegebb ruhámba, megfésülködtem, összefogtam a hajam, gyors átslisszantam a fürdőbe, megmostam az arcom...
Mamuszomban kitotyogva néztem végig Steven, Clinten és Wandán. Stark éppen akkor huppant a kanapéba.
-Miújság, veszekedősök egyik fele? - nyitotta ki az újságot Stark.
-Miújság, seggfejek egyetlen fele? - vágtam vissza.
-Jobban vagy? - kérdezte Clint mosolyogva. Nem gúnyosan, barátságosan, tán-tán már kicsit aggódóan.
-Persze. Sokkal jobban.
-Mindkettőtöknek igaza volt - szürcsölte forró italát a tinédzser lány.
-Te tudod miről veszekedtek? - meredt rá döbbenten Stark, ledobva az újságot, mire felnevettem.
-Persze - vont vállat Wanda.
ESTÁS LEYENDO
𝐄𝐋𝐋𝐄𝐍𝐒𝐙𝐄𝐍𝐕 - 𝐦𝐚𝐫𝐯𝐞𝐥 𝐟𝐟
Romance𝐄𝐋𝐋𝐄𝐍𝐒𝐙𝐄𝐍𝐕 - 𝐦𝐚𝐫𝐯𝐞𝐥 𝐟𝐟 "-Ez az én helyem. -Nincs ráírva a neved - rántottam meg a vállam szórakozottan. (...) -Állj fel. - mondta Barnes. -Álmaidban - vigyorogtam fel szempilláim alól a komor férfira." Tökéletes ellentétek. Blai...