A vér nem válik vízzé (Jekyll és Hyde ff.)-BEFEJEZETT

13. rész

Thomas szinte falta a kacskaringós betűket, amelyek tökéletes tükörképei voltak Henry kifinomult, úri jellemének.

,,Úgy tűnik, az oly hosszú, eredménytelen időszak végre a végéhez közeledik. A gyógyszer, ami kiöli az emberből a rosszat, hatásosnak tűnik. Már állatokon is végeztem el kísérleteket, és mind eredményesnek bizonyul. Most már nincs más hátra, minthogy kipróbáljam a gyógyszert egy eleven emberen. Ehhez persze szükségeltetik a Szent Júdás Kórház Igazgatótanácsának beleegyezése, akik bár nem szívlelik személyemet, bízom benne, hogy nem állnak a siker útjába. "

Thomas annyira átérezte édesapja szenvedélyét, vágyait, hogy magáról teljesen megfeledkezve állt fel a székből, és fennhangon olvasta a szavait.

-,,Ha mégis... aut inveniam viam, aut faciam... -Thomas már jól ismerte a latin nyelvet, másképp hogyan is boldogult volna az orvoslás kanyargós útjain- Találok utat vagy török magamnak. Van rá esély, hogy megleljem a démon rejtekét... de miért én? Van rá esély, hogy eltüntessem gonosz művét, de miért, miért én? Emberből miért lesz vadállat, gyilkos és őrült? Lehetne hős, aki őrzi a jót... Mitől lett torz, aki csókolt és őrült? Van válasz rá. Tudom, hogy van válasz rá. Lennie kell. És én meglelem. Kerüljön bármibe is."

Augusztus 1888

,,Szeptember 13-a 11 óra 56 perc. Eljött az óra. Eljött a perc, ami mindent megváltoztat. Egyedül kezdtem bele és egyedül is kell befejeznem. Csakis én lehetek a kísérleti alany. Meg kell ismernem az emberi határokat, de először a saját határaimat kell felfedeznem."

,,Szeptember 13-a 11 óra 59 perc. Elfogyasztottam 10 centilitert a HJ7-es mintából... Szapora pulzus...ég a nyelőcsövem...láz önti el a testemet... az ereim izzó patakok... szédülés... Eufória... semmi viselkedésbeli különbség"

Thomas arcából kifutott a vér, amint meglátta a következő sort. Mintha azt már nem is az apja írta volna. Dőlt betűi szinte egybefolytak, mintha görcsöt kaptak volna az ujjai és a toll szárába kapaszkodtak volna.
,,Éjfél. Váratlan, eredmény."

..A kísérlet kicsúszott a kezeimből. Már nem én uralom Hyde-ot, aki az én legsötétebb énem megtestesítője.Akkor jön el hozzám, akkor mérgezi a lelkemet, amikor csak akarja. Néha nem is hiszem el, hogy ő az én részem. Nem tudom elhinni, nem akarom elhinni, hogy ő én vagyok. Edward Hyde embereket öl. Azokat a borzalmakat amiket tesz, valójában én teszem? Vajon tényleg ezek lennének az én vágyaim? Vagy csak eszköz vagyok a kezében az ördögi játszmáihoz? Nem tudom. Talán sosem fogom megtudni. De ki kell magamból űznöm Edward Hyde-ot, hogy végre békére leljek... Ha megváltoztatom az összetevőket...Jekyll pontosan tudja, hogy nem szabadulhat meg tőlem. Pontosan tudja, hogy magából hozott létre, de még maga előtt is tagadja. Egy igazságos világban úgy elrendeltetett volna, hogy én az ő utasításainak megfelelően cselekedjek. De nem... Nincs már igazság ezen a Földön, így viszont megadatott nekem a szabadság, amire mindig is vágytam. Amire Jekyll is vágyott. Hiába ő hozott létre, most már én írom a szabályokat.

Október 16, 1888