21.Rész

2K 84 9
                                    

Shawn szemszöge

A repülőgép, ahogy Logan is jelezte, hamar landolt a kifutó pályán. Leszállva a gépről, ott várt minket az autónk, majd míg az embereim bepakolták a csomagokat, addig mi is helyet foglaltunk a járműben. Dina és én a hátsó ülésen foglaltuk el a helyünk egymás mellett. A lány amint beszállt a kocsiba, tekintetét rögtön az ablak felé szegezte, kerülve velem bármilyen kontaktust. Nagyot sóhajtottam, hisz nem értem most mi lehet a problémája. Amióta Logan megjelent a repülőn, hogy szóljon a landolásról, azóta a Dina mintha teljesen máshol járna, és kerüli a tekintetem. Valami történt köztük érzem, hisz ők ketten igen jóban vannak egymással. Ezért titokban megkértem Adam-et az egyik testőrt, hogy a gép elhelyezett kamera felvételét, juttassa el hozzám, úgy senki ne tudjon róla.

A másik kérdés mely a gondolataimban lubickol, az a nász éjszaka. Kétlem, hogy Dina rajongana a dologért. De azért van is egy tervem, hogyan tudnám kicsit magamhoz édesgetni ma este. Bízom benne, hogy bejön a tervem.



Kábé egy órát utaztunk még kocsival, amikor végre megérkeztünk a szállásunkra, amely nem más volt mint a tengerparton lévő luxus nyaraló, amit kifejezetten azért vásároltam a napokban, hogy itt töltsük a nászutunkat. Dina nem tudja még, hogy kizárólag ő miatta vásároltam az ingatlant.

Kiszálltam a járműből, majd át siettem a túlsó oldalra, hogy életem nőjének is ajtót nyissak, ám a tervem ezen része meghiúsult mikor is át érve a túlsó oldalra, realizáltam, hogy Dina saját maga szállt ki a kocsiból és karba tett kézzel, kifejezéstelen arccal nézte a nyaralót. Egy ideig még nézte majd kérdőn felém fordult.

-    Mia azt mondta szállodában leszünk – mondta ezt unott hangon.

-    Esetleg nem tetszik? – kérdeztem a lányt, miközben arcát fürkésztem.

-    De! Nem arról van szó, hogy probléma lenne vele, csak meglepődtem.

-    Igazából... ezt magunknak vettem, pár nappal ezelőtt – vallottam be a homokos partot szemlélve, miközben zavartan a tarkómat vakartam. Kissé ideges voltam Dina reakciója miatt.

A lány persze semmit nem mondott, egyenes a ház felé vette az utat, majd a már kinyitott ajtón be is lépett az épületbe, ahova kis fázis késéssel de követtem. Láttam az arcán a döbbenetet, hisz a ház belülről nem örvendezett akkor pompának, az a palota ahol élünk. Ez a ház inkább egy egyszerűbb dizájn-nak örvend. Letisztult, de mégis elegáns és laza.

Dina a ház minden négyzet centijét végig masírozta tekintetével, és egy elégedett mosollyal az arcán fordult felém, majd csak ennyit mondott.

-    Szép.

A szemei csillogtak, az arcán a mosoly nem igazán akart eltűnni. Elégedett volt ezzel a cselekedetemmel, hisz végre miattam mosolygott a lány, és miatt csillogtak a szemei.

-    De remélem minimum két hálószoba van – mondta a lány, miközben tekintetét az enyémbe fúrta.

-    Igen, több szoba is van. De miért? – kérdeztem, bár bíztam benne, hogy más választ fogok kapni.

-    Ugye nem gondoltad, hogy együtt fogunk aludni? – kérdezte egyik szemöldökét felvonva, miközben a válaszomra várt.

-    Miért ne? Elvégre is házasok vagyunk. Na meg persze a nász éjszakát együtt kell töltenünk – somolyogtam

-    Csak kellene! – tette fel mutató ujját jelzést képen, összehúzott szemekkel.

-    Hm... miért tiltakozol az ellen, hogy ezt a csodás hagyományt, melyet a friss házasok igen elő szeretettel hajtják véghez, de mi miért ne tennénk? – kérdésem közben egyre közelebb lépkedtem felé, mire ő csak hátrált. – Tudod egy kis szeretkezésbe senki sem fog bele halni – küldtem felé egy csábos vigyort.

ElcsábítvaDonde viven las historias. Descúbrelo ahora