Elcsábítva

24.Rész

                    Shawn szemszöge

- Miért? – csak ennyit kérdeztem a velem szemben levő, ősz férfitől

- Az okát te is tudod! – felelte nyugodtan – Azzal, hogy megnősültél, most már ha kérik a társaid akkor jelen kell lennie, főleg úgy, hogy ez egy jótékonysági estnek álcázott esemény lessz. Nem kell részleteznek, hogy kik és milyen emberek lesznek jelen.

- Dina nem jön velünk! – biztos, hogy nem fogom kockára tenni az életét. Ha valami baja esne és nem élném túl – Nem rángatom bele a mocskos ügyleteinkbe Apám!

- Mocskos ügyletek? – kérdezte hitetlenkedve – Ezek a mocskos ügyletek a kenyér hozók a családodnak Fiam! Nem mellesleg, ezért küzdöttél egész eddigi életedben, hogy tekintélyed legyen ebben a szakmában! A feleségednek meg az a dolga, hogy engedelmesen tegye a kötelezettségeit, melyek rá hárulnak immár! – jelentette ki erélyesen

- Akkor ezt vegyem úgy, hogy hiába én vagyok a Főnök, nem hozhatok meg egy olyan döntést, ami felboríthatja a te eddig megtartott szokásaidat? Egy szóval nem védhetem meg a feleségemet a sötét életünktől? – tettem fel a költői kérdést ingerülten

- Úgy vélem, válaszoltál a saját kérdésedre Shawn! – mondta majd fel kelt a székből, majd távozott

Ezt nem hiszem el. A svédek tudják ki Dina. Tudják, hogy az egyik emberük azért szenvedett kín halált mert hozzá ért. Mert bántotta.

A tölgyfa asztalhoz lépkedtem, majd fogtam egy ott elhelyezett kristály poharat és megtöltöttem Whiskyvel.

A barnás színű folyadékot lehúztam, majd miután a poharat vissza tettem a helyére, idegesen beletúrtam a hajamba.

Akár hogy is gondolkodom már lassan egy órája, nem jutok dűlőre, miként lehetne a holnapi estélyt elkerülni, úgy hogy Dina ne legyen jelen. De sehogy. Igaza van apámnak. Ha nem viszem, egyenes utat adok ezeknek a rohadékoknak, hogy miként tudnak megsebezni. Egyből levágnák, hogy Dina a gyenge pontom. Bassza meg! Kellett ez nekem!

Mire észbe kaptam már Dina szobája ajtaja előtt állok, és várom, hogy engedélyt adjon, hogy beléphessek.

- Gyere! – hallottam meg a legédesebb női hangot az ajtó túlsó oldaláról, majd minden erőmet összekapva benyitottam.

- Szia – mosolyogtam rá halványan

- Szia – viszonozta gesztusom

- Beszélnünk kell! – váltottam komolyra a hangom. Kissé félek, hogy ezzel elfogom rontani a kettőnk közt kialakult helyzetet, de sajnos nem tehetek mást

- Rendben. Hallgatlak – válaszolt, majd karba tett kézzel helyet foglalt a hatalmas francia ágy szélén és várakozva nézett rám.

A sminket asztaltól elhúztam a széket, egészen Dinaval szemben, majd helyet foglaltam rajta.

- Holnap elkell velem jönnöd egy jótékonysági gálára, ahol üzlet kötés céljából leszünk jelen. - mondtam szemeibe nézve, miközben vártam a reakcióját.