Home (Omegaverse) [JiKook] ✓

2.

Hát Taehyung hívása után, nem igen tudtam elaludni.
Sajnos mindig ezt csinálja, mióta MiCha megszületett. A fejébe vette, hogy egy egyedülálló gyermekes omega nem maradhat alfa nélkül és bizonyos időközönként beszervez egy-egy vakrandit. És én vagyok olyan hülye, hogy elmenjek és megismerkedjek az alfákkal.
Mióta híres vagyok, azóta ez nem megy olyan könnyen. Szinte mindenki tudja, hogy ki vagyok és gyerkőc is van az életembe, amiből szinte az következik, hogy van alfám is és meg is vagyok jelölve, ami nem igaz. És ha ez nem elég, akikkel eddig Tae próbált összehozni, mindegyik kivétel nélkül, csak megfektetni akart.
Vissza kellett volna utasítanom a randit, de Tae annyira könyörgött, hogy muszáj voltam beleegyezni.

A gond ezzel az, hogy lefixálta a hétvégémet, hogy pontosabb legyek, a Vasárnapomat. Az a nap kivétel nélkül MiCha napja, amikor ketten eltöltünk egy napot. Aznap nem jelenik meg senki az otthonunkba, hogy legyen apa-lánya idő is közöttünk és Tae elrontotta.

***

A szabadnapom csendesen tel el. Ahogy azt megígértem Namjoonnak, igyekeztem más ihletforrást keresni, de MiCha járt a fejemben egész végig. A füzetet inkább, elraktam, hátha majd elragad a dalszöveg írás heve.
A többi nap csendesen tel el, bár jobban aggasztott az, ahogy Felix MiChával játszik. Kezdenek elszabadulmi az indulatok a két fél között és kislányom elég sokszor rúgja fenékbe. Felix, pedig mindig provokálja. Muszáj lesz beszélnem az alfával, hiába nagyobb termetűek, tudják jól, hogy a gerincüket is eltörném, ha bármi baja esik MiChának.

Vasárnap reggel szeretek későn kelni a megszokottnál és MiChának is hagyom, hogy kialudja magát, amennyire csak lehet. A napiba is elég korán visszem, e miatt korábban kell kelnie.
A mai napja izgalmasabb lesz, hiszen SeokJin és Namjoon megígérték neki, hogy elviszik egy nagy játszótérre. Egész napos program lesz, így csak este fog hazajönni, e miatt pedig délutáni randim fog lenni. Ha jól tudom, akkor Ansanba mennek át.

MiChának a kedvenc reggelijét csináltam meg, omlettet, de mindig valamilyen arcot csinálok neki ketchuppal. Lányom van, muszáj aranyosnak kinéznie a reggelije, hogy rendesen ehessen.
Kislányomat felkeltettem és kezdődhetett is a nap, igaz alig volt egy kis ideje elkészülni. Szépen megreggelizett, majd felöltöztettem és vártunk Namjoonékra.
Fél tizenegykor érkeztek meg.
- Készen állsz? - kérdezi SeokJin, mintha az unokája lenne, bár nem annyira idős.
- Igen, lesz hinta is? - kérdezi megfogva az idősebb kezét.
- Lesz biza. - bólogat. - És lesz finom palacsinta is!
- És a puszim? - kérdezem MiChától, annyira beleélte magát, hogy megfeledkezett rólam.
- Gyere ide apa! - és parancsolgat is, de csak neki fogadok szót. Elé lépek és legugolok hozzá. - Szeretlek!
- Szeretlek pöttömke! - ölelem magamhoz és egy nagy cuppanós puszit nyomok arcára. - Fogadj szót SeokJinnek és Namjoonnak, jó?
- Jó. - bólogat nagy szemekkel nézve rám.
- Ne etessétek össze-vissza! - nézek a két idősebbre. Legutóbb, mikor elvitték, másnap itthon kellett maradjak vele, annyira túlette magát szegényem.
- Állj ellen az őzike szemének. - mormogja Namjoon. Ez a gyengénk és MiCha tudja is.
- Igaz. - szusszantok és lányomra nézek. - Érezd jól magad picim és este találkozunk!
- Szia apa! - integet mosolyogva, majd utánuk lépek ki a lakásból. A lábtörlőn állok meg és úgy nézem őket, ahogy várják a liftet. Namjoon száll be elsőnek, majd követi SeokJin is MiChával. Kislányom, mindkettejük kezét fogja, miközben kérdez valamit Namjoontól. Még látom, ahogy összeráncolja a homlokát, majd becsukódik előttük az ajtó és eltűnnek a szemem elől.

Kettőre én is elkészültem. Nem vittem túlzásba az öltözködést. Egy sima farmer és egy világosszürke pulcsit vettem fel. A dzsekimet is magamra kaptam, azért kora ősz van, de kezd lehűlni az idő is.
Fehér sportcipőmet vettem fel és egy fehér maszkot. Taehyung megadta a számom az alfának, így amikor megérkezett meg is csengetett, hogy itt van értem.