Home (Omegaverse) [JiKook] ✓

27.

Hát, hogy is fogalmazzak.
A szüleim feszültek voltak, de mindenki más is, ahogy megtudták kik is ők, de MiCha kedvéért senki nem mert rosszat lépni. Ennyit jelent nekik a kislányom.

Apu végig a kezében tartotta a nyuszit, amit unokája adott neki, anyu pedig szóval tartott engem. Egyszer sem szólt közbe, míg meséltem a történéseket. Minden hallani akart, de mivel az esküvő napja volt tekintettel volt arra, hogy a páromról és rólam szól az est.
Apu végig csendben volt, néha láttam pár szót váltani Jungkookkal, de leginkább MiChával foglalkozott. Szerintem egy kicsit letaglózta az, hogy amit ő hibának látott évekkel ezelőtt, én egy ártatlan életet láttam, aki megérdemli a szeretetet.

Pár órát maradtak, de anyu elkérte a telefonszámom, hogy még leülhessünk beszélgetni. Nyitottnak kell lennem ebben az esetben, de az alfát is szeretném bevonni a dologba.

***

Az esküvő után nem tudtunk elmenni nászútra az alfával és ez inkább őt viselte meg nagyon. Szeretett volna kettesben eltölteni időt velem, ami ugye elég nehezen megy, főleg a hírnév miatt. Úgy állapodtunk meg, hogy MiCha is jön velünk, amint tudunk időpontot egyeztetni, de ez egyhamar nem történt meg.

Namjoon és SeokJin nálunk vacsorázott. SeokJin MiChát szórakoztatta, ameddig megrendeltem mindenki kajáját. Nem volt energiám főzni és Jungkookra nem bíznám, nem azért, mert nem tudna főzni, hanem húst hússal eszik, én pedig megvagyok a nélkül is.
Alfáink a nappaliból kivezető teraszon sütteték a hasukat, Jungkook egy szelet almát ett igen lassan, azt is én erőltettem rá.
- Nem szeretnétek nászútra menni? - csap SeokJin mondandója közepébe.
- Szeretnénk, de a munka közbeszól. - csóválom meg a fejem. - Jungkook kettesben szeretne utazni, bár nem tudom hova.
- Tudod jól, hogy MiChára szívesen vigyázunk Namjoonnal - emlékeztet. - Olyan, mintha a mi kislányunk lenne és Namjoon MiCha körül szelídebb lesz. Született apa.
- Tudom, de mindig rátok hagyatkozunk. - nézek rá, tudja jól, hogy a lázakra értem, igaz azok egy hét helyett két napot tartanak, hála az alfának. - Nem akarok pofátlan lenni.
- Nem vagy az, csak boldog és ápolnotok kell a házzaságotokat. - emlékeztet hyungom. MiCha kilép az alfákhoz, SeokJin pedig kap az alkalmon. - Vegyetek ki egy hetet és dugjatok kedvetekre. Lassan képtelenség megülni mellettetek, annyira édes illatotok van.
- Micsoda? - melegedek ki azonnal, néha túlzottan közvetlen.
- Jól hallottad. Jungkook biztos olyan helyre visz, ahol nem kell aggódj a hírneved miatt - mondja. - És kinézem belőletek, hogy összetörnétek az ágyat is, mint az Alkonyatba.
- Az film és nemcsak az ágy törött össze, hanem szakadtak a párnák is. - javítom ki.
- Részletkérdés - legyint kezével. - Beszélek én Kanggal, ti pedig utazzatok és bizzátok ránk MiChát. Namjoon is örülne egy kis szünetnek.

Aznap este elmondtam Jungkooknak is az ötletet, amit SeokJin mondott nekem. Farkasa mondhatni örömtáncot járt, tudtam, hogy neheztel egy kicsit e miatt, de a boldogsága többet ér nekem.

Két nap múlva utaztunk Hawaii-ra. Könnyes búcsút intettünk MiChának, de biztosítottuk arról, hogy viszünk neki valami érdekes dolgot.
A szállodában megkaptuk a szobánk kulcsát, bár az inkább volt egy lakosztály.
Egy kétszemélyes francia ágy volt a szoba közepén, az erkélyre vezető ajtó mellett két kisebb körfotel állt egy üvegasztallal közötte. Az ággyal szemben a falon, plazmatévé alatta egy fehér komód. Egy kisebb szekrény a ruháinknak.
A fürdő sokkal nagyobb volt, mint gondoltam. Külön tusoló és fürdőkáddal volt felszerelve, két mosdókagyló a tükör előtt és a mosdó is.
Csak egy pillantást tudtam vetni minderre, a kilátást meg sem tudtam csodálni és Jungkook máris elkapott.

Hátulról ölelt át, orrát tarkómnak nyomva és lágy csókot hintve gerincem legfelső csigolyájára. Kezeivel ingem alá nyúlt, hasfalamat cirógatja ujjaimmal, amitől megborzongok.
- Felavassuk az ágyat? - kérdezem huncut mosollyal arcomon.
- Még szép! - válaszolja Jungkook, majd hasamnál fogva emel fel és visz az ágyhoz, mint egy gyerek úgy érzem magam.

Hasamra érkezem, de megfordulok, hogy az alfa szemeibe nézhessek, amelyek már kéken izzanak. Felettem támaszkodik, de még nem csinál semmit.
Az övéhez képest apró kezeimet, fekete pólója alá csúsztatom, felgyűrve az anyagot. Imádom, mikor feketét hord, sokkalta szexisebbé teszi őt.
Szaggatottan fújja ki rám benttartott levegőjét, felül és egy egyszerű mozdulattal tépi szét az inget. A gombok megadva magukat szétszoródnak a szoba különböző sarkaiba. Kedvenc ingemnek vége, de egy cseppet sem bánom.
Kék szemei mégjobban izzanak, morgása egy pillanatra megijeszt. Érzékelem lunámmal, hogy farkasa kielégülésre vágyik a legjobban.
Ilyenkor mindig visszafogja magát.
Gyengéden simítok arcára, hüvelykujjommal almácskáját cirógatom.
- Ne kímélj farkas. - suttogom.

Nem tudom jobban kifejezni durva, szenvedélyes vágyát. Figyelt rám, de előtérbe helyezte saját vágyait, farkasa teljesen átvette felette az uralmat, ami egy újabb kaput nyitott meg kettőnk között.
Egymás után kétszer csomózott meg, ami nem kis fájdalommal járt a többi aktust követően. A végére azonban teljesen kimerültem és el is ájultam.
A fő az, hogy Jungkook kielégült és általa én is.

Azonban Hawaii-n töltött harmadik napon tudtunk kimozdulni a szállodai szobánkból. Jungkookot gyötörte a bűntudat, hogy ennyire kemény volt velem.
- Mondtam, hogy jobban vagyok - szorítom meg összekulcsolt ujjainkat, miközben a strandra tartunk. - Ne aggódj miattam.
- Jimin, nehezen mozogsz, még szép, hogy aggódom. - néz le rám Jungkook.
- Emlékeztetlek, hogy két csomó van bennem, amit lehetetlennek tartottam eddig a pontig. - mondom kuncogva. - Egynél is nehezen mozgok, a testem meg kell szokja, de kibírom.
- Szeretlek - hajol le hozzám és ajkaimra csókol.
- Én is szeretlek és tetszik, amikor vadulsz. - teszem hozzá, lábamat égeti a meleg homok.
Találunk szabad nyugágyat, ahova le is tudunk pakolni. Az egyik pasas felhúzza az ernyőt, ami kellemes árnyékot nyújt nekünk.
Bekenem karomat naptejjel és az alfa hátát is, nehogy leégjen, de már azonnal a vízbe is megy, mint egy gyerek.

Nyugodtan pihenek elnyúlva a napágyon és sziesztázok, mindaddig, míg Jungkook felém nem hajol és hajába túrva lerázza a felesleges vízcseppeket. Egy hűűű-t hallatok és mielőtt leszídhatnám az értelmes embert, vállára kap és a víz felé megy velem együtt. Térdig gázol a vízbe, addig feszes fenekét és combját csodálom meg. Két kezével tart meg, egy puszit nyom arcomra, majd nemes egyszerűséggel a vízbe pottyant.
Orromon keresztül nyelek egy adag sós folyadékot, majd felülök az alfa segítségével. Combjába bokszolok, de meg se érzi.
- Most nem tudom, hogy haragudjak rád vagy csodáljam a gyermekies énedet - nézek fel rá, eltakarom a napot tegyeremmel, hogy láthassam, de így is hunyorgok.
- A másodikat választom. - legugol hozzám és ajkaimra csókol. - Gyere ússz velem egy kicsit, egyedül unalmas.
- De csak egy kicsit - mondom mosolyogva és felállok a vízben. - Egész kellemes.
- Veled sokkal kellemesebb. - hallom meg hangját, mellém lép, kezeit derekamon pihentetje. A romantikus pillanatunk ki is merül ennyiben, ugyanis jobb lábát megakasztja balomba és újra a vízben találom magam.

Kissé mérgesen állok fel a vízbe, majd egy ideig bírkózok vele, hogy a vízbe tudhassam őt, bár nagyobb ellenállásban van részem, így feladom inkább. Ellenben ő, úgy dobál engem, mint egy kavicsot és jobban kifulladok, mint ő.
Ebédkor otthagyjuk a vizet és a közelebbi étteremben megebédelünk. A rák első osztályúan finom és nem tudok betelni vele. Jungkook csodálkozva figyel, hiszen nem vagyok húsos természetű, de ez mégis annyira ízlik nekem.
- Azt hiszem megvan a kedvenc ételem. - mondom jóllakottan.
- Hát ha ez kell, hogy több fehérje kerüljön beléd tonnaszámra veszek neked - elnevetem magam.
- Azért ne ess túlzásba. - kacsintok rá.
- Én nem fogok. - rázza meg a fejét.
- Persze, ahogy a vízben sem, igaz? - kérdezek rá.
- A víz más, ott vigyáztam is rád - villájával egy újabb adag húst vesz szájába. - De igyekszem mindig vigyázni rád.
- Köszönöm Jungkook. - mosolygok rá finoman.