Home (Omegaverse) [JiKook] ✓

29

Jungkook elég jól reagált a terhesség hírére, amivel meglepett. Igaz, nem volt tapasztalatom ezen a részen, hiszen MiCha vérszerinti apja nem is tud a kislány létezéséről.

Három keménymag volt hátra.
A Csillagfényesek, Namjoon és SeokJin, nem utolsó sorban a szüleim. Igazából mind a három alkalomtól féltem, de még mennyire, inkább mondanám rettegésnek.
De ezen is túl kellett esnem, szerencsére Jungkook mellettem volt.

Először a Csillagfényesekkel közöltük a jóhírt, ami annyiban állt, hogy összehívtuk magunkhoz a bandát egy összejövetelre. Egy nagyobb ebéd lett belőle, de nem bántam, mert kellett ez, hogy mindenkivel egyszerre közöljük és amennyire szeretik MiChát a kistesót is fogják. Persze, kislányomnak el kellett mondanunk, hogy nehogy elmondja, mert titok.
Ezzel az volt a gond, hogy mikor figyelmet kértünk, hogy bejelentsük a nagy hírt, a nagy csend közepedte és a játék közben, amit Felixel játszott, elhagyta a száját egy "Ezt a játékot a kistesómnak adom" mondat. Nem kis döbbenetet okozott nekünk, rá is szóltam kislányomra, de utána egy kisebb kiabálás alakult ki. Visszagondolva, nevetséges volt az egész.

A szüleimmel kicsit nehezebb volt a helyzet. Vacsorára hívtük át őket, úgymond egy beszélgetés miatt, hogy jobban megismerjék az életünket.
Nos, nem ez lett a vége.
Míg anyu MiChával volt elfoglalva, addig Jungkook aput puhította. A sok vegyes illat miatt, rosszul éreztem magam és nem kellett sok, hogy a mosdót is meglátogassam.
Miután ismét a szemük elé kerültem, kerek perec kimondtam.
- Még egy unoka? - kérdezte anyu döbbenten, majd MiChára nézett. - Te mit szólsz a kistesó hallatára?
- Én örülök neki. - válaszolja MiCha mosolyogva.
- Gratulálok! - áll fel anyu és ölelget meg, ami egy kicsit összezavar, hiszen az első terhességemet nem fogadta ilyen jól. Az ölelés után apura néztem, ő a nagyobb falat.
- Őt is szeretnéd öt évig eldugni előlünk? - teszi fel a kérdést.
- Nem hinném. - rázom meg a fejem. - Amennyiben szívesebben látod őt, mint MiChát, addig nem lesz gond.
- Tehát, egyforma szeretetet vársz el tőlem. - áll fel az asztaltol apa és elém lép, megfeszül minden izmom és készülök is az esetleges sértések kivédésére. - Gratulálok!

Szóval a szüleimmel jól ment, ami meglepett.
Namjoon és SeokJin maradt hátra, ami mondhatni a keménydió. Egyrészt, Namjoon nemcsak a menendzserem, hanem a barátom is. Másrészt, Namjoon egy olyan személy, aki gondol a karrieremre is, ellenben velem.

Az egyik hétvégén, átmentünk hozzájuk. Beszélni akartak velünk és úgy gondoltuk, hogy ez a legjobb pillanat, hogy elmondjuk nekik a terhességet. Épp ezért, az ő részükre különlegesebb meglepetést tartogattunk.
Egy fehér szinű kezes-lábast választottunk, mellé egy Érkezem felíratú kártyával és egy másik képeslappal, amiben felkérjük őket a pici keresztszüleinek.

MiChát bekötöttem a székébe és rábíztam az ajándékot, majd előreültem az anyósülésre, míg Jungkook a vezetőülésre. Szeretem, mikor vezet, annyira jól áll neki, hogy azt szavakba nem lehet önteni. Egész úton őt figyeltem.
- Jimin, kicsit zavarsz. - mondja az alfa egy pillanatig nekem szenteli a figyelmét.
- Bocsánat, de annyira jól áll neked. - mondom mosolyogva. - Oh! - suhanunk el egy édességüzlet mellett. - Állj meg kérlek, vagy fordulj vissza! Kell nekem gumicukor!
- De ebédelni fogunk Namjoon hyungnál! - ellenkezik Jungkook, de a következő kereszteződésnél visszafordul. Már elmondtam neki, hogy kívánós vagyok és mi történik, ha nem kapom meg azt, amit akarok.

Az üzlet előtt áll meg, majd felém fordul.
- Menjek vagy mész te? - kérdezi kicsatolva az övét.
- Menj. - válaszolom. - Abból a hosszúból kérek, csak epres ne legyen, az olyan hányás izű!
- Rendben, ahogy kívánja a kismama. - pattan ki az autóból és besiet az üzletbe.
- Apa, én is kaphatok? - kérdezi MiCha, mire hátrafordulok hozzá.
- Természetesen. - válaszolom. - Az ajtó felöl fogom odaadni neked, hogy apu ne lássa, jó?
- Jó! - bólogat mosolyogva. Olyanok vagyunk, mint a gyerekek.
- De nem eszünk sokat, mert SeokJin hyung megharagszik ránk. - mondom halkan, mintha itt lenne a másik omega is.
- Csak egyet. - mutatja kis ujjával MiCha.
- Így van! - helyeselek, majd Jungkook is visszatér a gumicukorral. Elég sokat vett, de nem bánom, viszünk hyungéknak is. - Szeretlek!
- Adj MiChának is, ne kívánja. - megforgatom a szemeimet, de hátranyújtok lányomnak kettő kis gumicukor rúdat. - Láttam!
- Te is kapsz! - nyomom orra elé az édességet, míg ő elveszi, addig én is beleharapok az egyikbe, ami almás.

Mindhárman bűnösöl vagyunk az ebéd előtti nasiban, de nem számít. SeokJin megörült nekünk és azonnal kiszimatolta az édességet, amiből ő is vett. Ezen kicsit csodálkoztam, de adtam neki.
A nappaliba foglaltunk helyet, míg Namjoon segített omegájának teríteni, SeokJin jó házigazdaként kínált mindennel. Mikor náluk vagyok, úgy érzem magam, mint egy unoka a nagyszüleinél, mindent is elővesznek.
Ebéd közben megdícsértem a főztjét hyunomnak, míg MiChának Jungkook felvágott egy kevés húst. Én leginkább a salátából ettem.
- Egyél egy kicsit többet Jimin. - szól rám Jungkook.
- Annyit eszek, amennyi jól esik - mondom azonnal, mire az alfa megrázza a fejét.
- Csirkét? - kérdezi Namjoon felém nyújtva a tányért, megrázom a fejem. - Akkor teljesen vega lettél?
- Nem, csak nem bírom a csirkét. - válaszolom az orromat húzva.
- Én a paradicsomot nem bírom, az utóbbi időben ellenségek lettünk. - mondja SeokJin és felsóhajt. - Egy kicsit kerekebb vagy Jimin, nem kell diétázz?
- Nem - rázom meg a fejem. - A doktor mondta, hogy hagyjam egy ideig a diétát a saját érdekembe.
- Kang is mondta, hogy hagyd a diétát, ugye? - kérdez rá Namjoon, én pedig bólogatok egy kicsit. Namjoon nem tudja, hogy Kang tudja miért nem kell diétázzak. - Bár nem értem ezt a hosszabb szünetet.
- Arra van egy nagyon egyszerű, de nagyszerű ok. - mondja el Jungkook. - De evés után kiderül.

Ebéd után segítettünk leszedni az asztalt és még beszélgettünk egy keveset, ameddig MiCha nem hozta az ajándékot és adta át a házaspárnak. SeokJin bontotta ki, egy kicsit meglepődőtt, amikor a kezes-lábast a kezébe vette.
- Honnan tudjátok? - kérdezi csodálkozva hyunom, én pedig értetlenül nézek rá. - Namjoon! Te mondtad el nekik?
- Dehogy mondtam! - tagadja azonnal fejét rázva.
- Akkor honnan tudják? - vonja kérdőre a párját.
- Khm hyung - köhintek egyet, hogy ránk figyeljenek, majd leesik. - Egy pillanat! Te is terhes vagy?
- Igen. - válaszolja.
- Várj, mi az, hogy is? - néz rám azonnal Namjoon, majd elmosolyodom.
- Jimin is terhes. - veszi át a szót Jungkook. - Ha jobban megnéztétek volna a dobozt, kiderül. - mondja az alfám. - Ott egy kártya és egy másik, hogy felkérjünk benneteket keresztszülőknek.
- De hát...
- Ahhhh - kiállt fel SeokJin, amikor meglátja a kártyát és a képeslapot is. - Mi miért nem tudtunk ilyen jót kitalálni? - csapja meg Namjoon hátát SeokJin. - Máskor legyél kreatívabb!

És ezután jött a megbeszélés és egy kisebb hevesebb vita is kialakult Namjoon és közöttem, hogy miért nem mondtam el hamarabb és a karrieremre nem gondoltam stb. Ezzel az volt a gond, hogy míg mindenki más elfogadta, addig Namjoon nem tudott tovább lépni ezen, meg azon sem, hogy egyhamar nem lesz visszatérés a zeneiparba.
Érveltem a mellett, hogy ez jó időzítés mindkettőnknek, mert a családunkra tudunk összpontosítani a munka helyett. Erre megkaptam, hogy hiába esek ki én a munkából, ő ugyan úgy fog dolgozni és lehet megkap egy kezdőt.
Szóval nem alakult nagyon jól a vége, e mellé hozzá tartozik az is, hogy végül SeokJinnel és Michával együtt ettük a gumicukrot, kislányom boldogan, mi felnőttek, pedig duzzogva.

De csak ez után jött a keménymag...